Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z
1871-1950 között azok a községek voltak nagyközségek, amelyek a számukra előírt kötelezettségeknek önállóan eleget tudtak tenni, de nem voltak rendezett tanácsú városok (illetve 1930-tól megyei városok). A többi községet, melyek körjegyzőségekben   »

1895-ben jött létre Tiszaabádból és Tiszaszalókból.

A Kárpát-medencébe érkező magyar honfoglalók már a kezdeti időszakban tartósan megtelepedtek a mai Abádszalók területén is. A megtelepülők törzsi hovatartozásának kérdése azonban még napjainkban sem egyértelmű.   »

Kelta eredetű településnek tartják. A 11. században az Aba nemzetség alapította, írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először Abaligete néven. A török hódoltság idején lakossága csökkent, majd a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett.   »
A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti neve Saár volt, először 1261-ben említették. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, ők I. Istvántól kapták ezt a   »

Abaújszántó az ősidők óta lakott, magyarok pedig a honfoglalás óta lakják. Több mint 600 éven át város volt, 1921-ig a gönci járás székhelye, Kassa után a régió legnépesebb települése. Városi rangját   »

Németül Brückl a neve, s már 1208-ban állott. III. András 1292. évi levele az abdai híd mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német nevet.

A község Obada néven a 13.   »

A környékén 7–8. századi avar sírleleteket találtak.
A 13. században Szolnok várához tartozik.
1450-ből származik első írásos említése, melyben Aban néven szerepel.
1474-től Magyar Balázs, Magyar Benigna majd Kinizsi Pál birtoka.
1515-ben Werbőczy István kapta   »
Első írásos említése 1217-ből származik (Abram). 1913 előtt Salföld része volt. 1913 és 1991 között Balatonrendessel egy községet alkotott, amelynek neve 1977-ig Balatonrendes, utána Ábrahámhegy volt.   »

A község területén már római korban éltek emberek, ezt bizonyítja, hogy határában 1930-ban római kőszarkofág került elő. A hagyomány szerint az Ablánc-patakon települt ősi malomban már az 1. században gabonát őröltek.   »

A megye keleti peremén, közvetlen a Duna mellett elhelyezkedő település, már csak földrajzi helyzeténél fogva is, mindig jelentős színtere volt a különböző népek és kultúrák békés vagy éppen harcos találkozásának, együttélésének.   »

Gárdony és a szomszédos Agárd területén már a bronzkortól kezdve találni leleteket, azonban komolyabb település – eltekintve az országos jelentőségű dinnyési vaskori leletek által feltételezettől – nem volt a környéken, mivel   »

Első írásos említése 1194-ből származik (Dag néven). Már az Árpád-korban jelentős részben németek lakták. A 13. században a borsmonostori apátság birtoka. A falu neve 1207-ben Dagendorf, majd 1278-ban Agendorf. Különböző viszályok   »

A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő az ún. bükki kultúra tárgyi leletei. A település már a honfoglalás idején benépesült, a tatárjárás után azonban hosszú évtizedekre lakatlan maradt. Elsőként   »

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. Ilyen földvárat fedezett fel   »
A hagyomány illetve anekdoták szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni. Más feltételezés szerint a falu egykori   »
A település 1950-ben jött létre Alberti és Irsa községek egyesítésével. 2003 óta város.   »
A település jelenlegi formájában 1950-ben jött létre Alcsút (németül Altschutt) és Vértesdoboz községek összevonásával.
Alcsút

Alcsút a 12. századi adóösszeírásokban már nemesi faluként szerepelt, első okleveles említése 1365-ből származik. Ekkoriban még Pilis   »
A község területét a rézkortól napjainkig szinte folyamatosan lakták. A község mai formájában 1743, a török pusztítás miatti elnéptelenedést követő újratelepítése óta létezik.
Honfoglalás előtt

A község határában rézkori, késő bronzkor és   »

Az első írásos emlék 1492-ből származik. Alma megnevezése 1275-ből az Almás-patakra utal, s e patak neve már 1009-ben, a pécsi püspökség alapító oklevelében szerepel. Az egyedüli település az Almás-patak völgyében, amely   »

A település valószínűleg a honfoglalás óta lakott. 1358-ban említik először Bereck néven, halászfaluként, ekkor a Szerdahelyi család birtoka volt.

Az 1300-as évek végén a Bári és Pető családok birtoka volt, az 1400-as   »

Hivatalos írásban először az 1332-37-es pápai tizedlajstrom említi a település nevét, Dobszát. A szájhagyomány szerint ezt a nevet a tatárjárás idején kapta, amikor is „dobszó” jelezte a tatárok jövetelét. Valójában az   »
Vályi András szerint "Alsó Felső Nána. Két német falu Tolna Várm. Alsónak földes Ura a’ Religiói Kintstár, fekszik Várdombhoz nem meszsze, és annak filiája, a’ Felsőnek pedig 666G. Aponyi Uraság, ez   »
1301. április 9-én a bakonybéli apát és konvent eladta alsó- és felsőörsi szőlőjét, mert ottani jobbágyaik és szőlőmíveseik Csák nembéli Márk fia István és rokonai, báró Cseszneky Jakab fiai garázdálkodásai folytán   »

Az Alsópáhok elnevezés csak 1622-től ismeretes, a korábbi írásos emlékekben mint „Hosszúpáh” szerepelt.

Szórványos régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban is lakott volt. Kerültek elő leletek a rézkorból, bronzkorból,   »

Első írásos említése 1268-ból származik, ekkor a szomszédos Felsőpeténnyel együtt a Csák nemzetség keze alá tartozott. 1277-ben ismét említik a települést. A 15. század kezdetén a falut az Alsópetényi család birtokolta.   »
Első okleveles említése 1322-ből való, ekkor még Wylak alakban. Jelenlegi nevét 1875-ben vette fel. 1971-től Vasvár része volt, de 1993-tól ismét önálló település.   »
Andornaktálya 1938-ban jött létre Andornak és Kistálya egyesülésével. 1945-ig Borsod vármegyéhez tartozott.

Kistályát 1382-ben említik először, az egri prépost birtoka volt egészen a 20. századig.

1552-ben, Eger első ostromakor a falvak lakossága a   »

A 13. század során keletkezett falut először Opag néven említették.

Fekvése folytán jelentős településsé vált, több esetben megyegyűlést is tartottak a községben, többek között itt választották ki Nyíregyházát Szabolcs vármegye székhelyének.

1466-ban az   »

A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak az első okleveles említése 1314-ből származik, ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található   »

A 19. század végén Istvánfalu és Újbalázsfalva összevonásával jött létre. Istvánfalu valamikor a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt, első okleveles említése 1328-ból származik, amely szerint a község nevében benn van az   »

Árpád-kori település, de régészeti leletek szerint már a bronzkorban is lakott volt. Első írásos említése 1246-ból való (Opucz). A neve a falut birtokló Apc nemzetségről kapta, bár valós alap nélküli legendák   »
Már a vaskorban is lakott hely volt, erről tanúskodnak a település területén végzett ásatások.

Első okleveles említése 1217-ből származik.

1283. július 1-jén IV. László király itt adott ki oklevelet.

Templomában döntöttek – 1318-ban –   »

Mai nevén a település a 11. században jött létre, ekkor a Bors-Miskóc nemzetség birtoka volt. Az első lakosok fakitermeléssel, szénégetéssel foglalkoztak. A 17. században romák vándoroltak be a településre, ma a   »

Első írásos említése 1760-ból származik. A 19. század elején erdősítéssel próbálták a futóhomokot megkötni, a 19. század közepén kezdett Várostanya (Szeged város tanyája) néven tanyaközponttá fejlődni. A 1928-tól kisvasút kötötte össze   »

E vidék legalább ötezer éve lakott hely a feltárt régészeti leletek alapján. Egyaránt került elő csiszolt kőeszköz az ún. újabb kőkorból, lándzsa a bronzkorból, kelta urnasír a vaskorból, de találtak Antoninus   »

Ászár nevével az oklevelekben 1239-ben találkozunk először, amikor a Zách nembeli Leustách fia Péter a mosoni várjobbágyok volt szőlőiből ad néhány részt a hántai prépostságnak. 1403-ban Zsigmond király Ászárról keltezte egyik   »

Területe az őskor óta lakott, amint azt a területén végzett ásatások nyomán feltárt kőkori leletek is bizonyítják. Határában a 13. században monostor épült. A települést az oklevelek 1401-ben említik először Aza   »

Nevének jelentése: száraz völgy. Területe már a római korban is lakott volt. Első okleveles említése 1093-ból származik, Azzofeu néven; akkoriban a tihanyi apátsághoz tartozott. Az 1550-es években a törökök – a   »
Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés