Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

 Vissza LátnivalókSzállás

Ásványráró

E vidék legalább ötezer éve lakott hely a feltárt régészeti leletek alapján. Egyaránt került elő csiszolt kőeszköz az ún. újabb kőkorból, lándzsa a bronzkorból, kelta urnasír a vaskorból, de találtak Antoninus Pius korából származó római aranypénzt is. Ásványról, Ráróról és Zsejkéről nincs hiteles Árpád-kori adat, régebbi munkák állítják ugyan, hogy Roro, azaz Ráró várát 1293-ban II. Frigyes német-római császár elfoglalta, de az újabb kutatások inkább az ugyancsak Duna-menti, ausztriai Rohrau említését valószínűsítik.

1250. december 4-én kelt oklevél említ először települést a mai Ásványráró közigazgatási területéről: a mai új-szigeti határrészen feküdt "Oltua" (Oltva) említése.

1332-ben már állt, s fel volt szentelve az ásványi Szent András-templom – írja több egyházi vonatkozású kiadvány. Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV.század elején a pápai (1332–1337. évi) tizedjegyzékek alapján (Budapest, 1891–1892) című könyv viszont nem említi. A templomot említik 1342-ben is.

 Ásvány és Ráró története 1526-ig
A 14. század derekán Ráró már a Héderváry-uradalom része, első említése: 1372. november 6-án Hedruh War-i Héder fia Jakab mester levele Omodé mesterhez Karcha-i Textor Miklós jobbágy adóssága tárgyában. A levél Rárón keltezve: in raro, sabbato proximo post emerici conf,1372.

1407-ben említve Zsejke Selketew (ejsd: Selkető) néven. Ásványt említik Assowan alakban, amely oklevél 1418. április 4-én kelt, Hederwara-i Lőrinc panaszt emelt e oklevélben Bews-i ( Bősi ) János ellen az 1417. évi hatalmaskodásai miatt. Az okirat szerint 1417. február 2-a táján Bews-i (Bősi) János jobbágyaival Assowan (Ásvány) és Olchowa (Olcsova, Oltva) falvak között fekvő Erched nevű szigeten a fákat kivágatta. A sziget Hederwara-i Lőrinc birtoka volt.

1418. augusztus 26-i oklevél először említ ásványi lakosokat: alter Nicolaus filius Laurencii, Johannes Gwndee et Lucas similiter Gwndee in Aswan (felebarát Lőrinc fia Miklós, Gwndee János és Lukács éppúgy Gwndee Ásványban). 1442-ben említik Ráró határában Bátk pusztát. Több említés után Ásvány ugyancsak Assowan néven 1443-ból ismert; ugyanezen forrás említi Zsejkét is „Selkethew” néven – mindkettő Hédervárhoz tartozik.

1485-ben említik Ráró határában Zygethkez (Szigetköz) falut.
Egy 1485. február 18-i oklevél említi Ásvány papját: „A győri káptalan bizonyította, hogy Kayal-i Mihály fia Mihály, akinek személyazonosságát Ábrahám Aswan-i plébános bizonyította, Kwn (Kun) Berecnek, és Galantha-i Bessenewy (Bessenőy) Pál fia Imrének részét a Nyitra vármegyei Hethmeh birtokban, melyet ő a nevezettől harminc aranyforintért bír zálogba, ugyan ezért az összegért a visszaváltásig elzálogosította Nebozya-i Balog Miklósnak és Jakabnak.”

Az 1500-as évek elején említi először Ráró várát oklevél. II. Ulászló király a Héderváry család rárói várnagyának, Majsa Miklósnak két jobbágytelket adományozott.

Az 1518. évi porta összeírás szerint Aswan (Ásvány) Győr vármegye egyik legjelentősebb települése 34 portával és 815 lakossal. Ebből Héderwári Istváné 17 porta, Héderwári Ferencé 17 porta, 5 zsellér családfő. Ráró Héderwári Ferenc birtoka, 8 fizető porta, 3 zsellér családfő.

1526. július 19-én II. Lajos király Laki Bakics Pálnak és testvéreinek adományozta Héderváry Ferenc több elkobzott birtokát, így Rárót és Ásvány felét is.

 1526–1711 közt
 
A Duna Ásványrárónál1532 nyarán az evangélikus Bakicsok erőszakkal akarták jobbágyaikat az evangélikus vallásra áttéríteni (övék Ráró teljesen, s Ásvány fele). Ásvány lakossága nem akart áttérni, ezért Bakics Pál az ásványi templom lerombolással fenyegette meg őket. Utóbb mégis elérte a jobbágyok áttérését. 1543–1616 között Ásványon birtokos a nemes Ásványi család. 1550-ben Bakics Péter elzálogosította birtokait Pálffy Péternek. 1554-ben a Héderváry család kiadatta a „Hederwara tartományában mindön falunak jövedelme,adója, és szolgálatja” című urbáriumot, mely Aswáni (Ásvány) falut is említi. 1559-ben elhunyt Bakics Péter. Tőle leányai révén a Balassa, Révay és Czobor családok örököltek birtokokat Ásványon s Rárón. 1594 előtt az ásványi kovácsok már céhbe tömörültek.

Győr török elfoglalása után, 1594-ben, az ásványiak a pozsony vármegyei Horstet és Lozornó falvakba menekültek, s egy részük csak 1609-ben települt vissza Ásványra. 1603 tavaszán az ásványi templomban hagyott harangot Kucsovyth Jakab győri végvári katona ellopta társaival. Véletlenül éppen a lozornói lakosoknak kínálta megvételre, s ekkor Kovács Simon ásványi kovács céhmester és fiai felismerték a falu harangját. „Megh esmerwk myndgyarast az harangott mynd zavarwl, mynd w magarwl.” („Megismertük mindgyárast az harangot mind szaváról, mind ő magáról.”) Bár a győri királyi bíróságon pert indítottak, mégis 34 aranyforintért tudták csak visszaszerezni a harangot az ásványiak.

1600-ban Révay Péter és Ferenc, Czobor Imre és Márton, Héderváry István Ráró földesurai hat év szabadságot ígértek mindazon jobbágyoknak, akik Ráróba költöznek az 1594-es török veszedelemkor elmenekültek pótlására.

Ásványi jobbágyok 1624-ben: Jankó Márton, Fazekas Mihály, Vadász Albert, Szombathy Balázs, Korcsmáros János, Korcsmáros Orbán özvegye, Szombath Tamás, ifjabb Fazekas Mihály, Tóth János, illetve Nagy János, aki szabad ember.
Rárói jobbágyok 1624-ben: özvegy Benőczné, Tar Imre, Szabó András, Zakra Ferenc.
1628-ban újjáalakult az ásványi római katolikus egyházközség. 1634 nyarán Héderváry István elveszi a lutheránusoktól az ásványi templomot, s átadta a római katolikus egyháznak.

1658-ban Ásvány mezőváros jellegűként vagy mezővárosként említették. Ez évben elkészült a rárói vár leltára.

Ráró fokozatosan Széchényi György győri püspök kezébe kerül, aki 1659 és 1686 között féltucatnyi birtokrészt vásárol. Tőle Ráró Kaunicz Domokos és Apponyi Lázár kezére kerül, akiktől a 18. század elején Viczay Jób veszi meg. A születési anyakönyvek 1681 óta íródnak a plébánián. Ásványt a 17. század végén egy árvíz teljesen elmossa, Viczay Ádám ezért telepítette át 1700-ban jobbágyait a falu mai helyére. A Duna áradása elpusztította 1709-ben Oltva községet. (A mai Ásványráró közigazgatási területén, az új-szigeti határrészen feküdt.) 1711-ből származik a mosonmagyaróvári Hanság Múzeumban őrzött ásványi takácsok céhpecsétje. A pecséten három vetélő látható. Felirata: "s.asvany falu takács cze pech. 1711."

 Ásvány és Ráró története 1711 után
1715-ben a török háborúk után először írták össze az adózó (jobbágy) családfőket az egész országban.

Ásvány. Adózók nevei: Horvath Pál, Peredy György, Deák Ferenc, Bory Lőrinc, Czizmadzia István, Vadász János, Herczegh Péter, Huszár György, Kranicz Mátyás, Dobos György, Soós Ádám, Varga Péter, Német György, Takácz Gáspár, Czakó Gergely, Varga András, Varga János, Takácz Mátyás, Kossan Mihály, Szászy Ferenc, Szabó Mihály, Bőssy Ferenc, Nagy Gergely, Vadász István, Vida György, Péter Dániel, Vargha István, Fazekas Pál, Vadász István, Dobos Márton, Vadász Márton, Stájer Mátyás, Szabó György,Danis János,Soós György,Tirinda János, Lándor Márton,Nagy Mihály,Vadász György,Vadász Ferenc, Horvath György, Kardos János, Nagy István, Vargha János, Szaladnay Mihály, Somody István, Kis György. Jobbágy 44 fő, zsellér 3 fő, nemes nincs, mindenki magyar.
Ráró. Adózók nevei: Banyár György, Bott Lőrinc, Kiss Péter, Paly György, Nagy István, Paly Péter, Major Márton, Illés János, Matko Márton, Lencsés István, Stoknicz Pál, Dudás Tamás, Vargha Miklós, Zamleczky János, Totth István, Granicz Ferenc. Jobbágy 10 fő, zsellér 6 fő, nemes nincs, mindenki magyar.
1735-ben Viczay Jób gróf a Balassa-örökösök birtokrészeit is megvette, így Ásvány és Ráró is a kezére került. 1773-ban azonban Ráró öröklés révén gróf Viczay Eszternek, báró Sándor Antalnénak jutott. A 19. század elején mindkét település jelentős fejlődésnek indult. Fényes Elek szerint a Héderváry-uradalomhoz tartozó Ásványon 1300, a gróf Sándor Móric által bírt Rárón 500 fő élt, mindkét település híres vizahalászatáról és káposztájáról, valamint hasznos legelőket bír a szigetekben. „Ásványráró kis falucska, kevés kenyér sok káposzta” – ez a mondás terjedt el a faluról.

Zsejkén ekkor 20 fő élt, ahol „erdő, vendégfogadó, majorság” volt. Csaknem ugyanezeket írta 1851-ben is, csak Rárónál jegyzi meg, hogy „sok dunamalom és sok gyümölcs”.

1828-ban Ásványon 32 adózó iparos volt, Rárón 10 fő alatti volt a számuk.

A szavazó jogú nemesek összeírása 1845-ben:

Ásvány: Bély István, Bély János, Bély Vendel, Bély József (ügyész Győrött), Barthalos (Bartalos) János, Barthalos László, Barthalos István, Beke József, Borsos István, Borsos András, Győry Dávid, Jankó Ferenc, Károly József, Károly Márton, Nagy Vendel, Rónyi János (plébános), Szigethy (Szigeti) István.
Ráró: Ambrus István, Ambrus János, Bekő Pál, Beke János, Hárosy János, Hárosy Ferdinánd, Hunkár Antal, Krisztinkovits Ignác, Kamocsay Lajos, Kamocsay Sándor, Kamocsay Zsigmond, Szigethy János, Miklós János, Mórotz Ignác.
1848 június végén a hédervári uradalom kilenc községének lakossága (az ásványiak is) megtagadták munkatartozásaik elvégzését az uradalom földjein.

A 19. század második felében Ráró előbb báró Sina János, majd a gróf Wenckheim-család kezére került. A 40 holdas parkban álló, nemrég még ékes kastély ekkor már omladozott, a századfordulón le is bontották, kövei egy részét a rárói templom 1903. évi bővítésénél használták fel. Sina János alapította a róla elnevezett János-majort. A települések összlakossága ez idő tájt meghaladta a 3000 főt.

A lakosság ősi foglalkozásai a vízhez kötődtek: sokan éltek halászatból, aranymosásból , hajóskodásból, vízi szállításból; saját termesztésű káposztájukat Bajáig, sőt Orsováig árulták.

Ráró iskolája 1857 óta működik, Ásvány iskolájáról már 1754-ből van adat. 1929-ben Ásványon Pados Ernő főtanító és három társa 4 tanteremben 6 osztály 180 tanulóját oktatta; Rárón Makkos Dénes és Tell Béláné 2 tanteremben 6 osztály 121 tanulójával foglalkozott; míg Zsejkepuszta elemi iskolájában Geischwind Lipótné 1 tanteremben 6 osztály 22 tanulóját tanította.

Az I. világháború hősi halottai: Ásvány: 75 fő. Ráró: 30 fő.

Az 1920. évi trianoni békeszerződés elcsatolta Ásvány községtől a Duna túlparti szigeteket és a faluszigeti határt.

Ásvány és Ráró közigazgatásilag 1936-ban egyesült, s Ásványráróhoz tartozott Jánosmajor és Zsejke is. Az őstermelésből élők mellett jelentősebb számban voltak iparosok, közlekedési és közszolgálati alkalmazottak, illetve nyugdíjasok.

Népszámlálás 1940: Ásványráró 2510 lakos, ebből 2508 magyar, 1 német, 1 fő az egyéb nemzetiséghez írva. Vallás szerint: 2465 római katolikus, 1 görög katolikus, 5 görög keleti (ortodox), 4 evangélikus, 2 református, 33 izraelita.

A második világháború nemcsak harctéri áldozatokat követelt, miután a falu kemény harcok színhelye volt. 1944. október 7-én a szövetségesek gépei bombázták Ásványrárót. 1945-ben a szovjet előnyomuláskor a gyújtólövedékek 19 házat semmisítettek meg, 116 lovat és 125 szarvasmarhát pedig elhurcoltak, amely nagyban hátráltatta a tavaszi munkálatokat. Ásványráró 1945. április 1-jén került szovjet megszállás alá. A II. világháború 62 hősi halottat követelt Ásványrárótól.

A holokauszt ásványrárói mártírjai: 22 fő.

 1945 után
Az első termelőszövetkezet 1950-ben alakult, melyet néhány év múlva még kettő követett. A három „téesz” 1962-ben egyesült és 1976-ig működött önállóan, akkor hozták létre „felülről” a Szigetközi Magyar-Csehszlovák Barátság MgTSz-t Ásványráró, Hédervár, Darnózseli, Lipót, Püski, Dunaremete és Kisbodak szövetkezeteinek egyesítésével.

Az 1954. évi árvíz rettenetes pusztítást okozott, több mint 360 lakó- és melléképület dőlt össze. Az újjáépítésben több győri vállalat is részt vett, ennek emlékét őrzi például a Szerszámgépgyár utca neve, melyet a győri gyár brigádjai építettek újjá.

1956. október 25-én a dunai gát építésén dolgozó budapesti munkások és a falubeliek részvételével kommunistaellenes tüntetés volt Ásványrárón. Október 26-án falugyűlésen megalakították a (forradalmi) nemzeti tanácsot (bizottságot). Tagjai: ifj. Foltányi Béla elnök, Élő István elnökhelyettes, Lengyel István titkár, Korcz András határőr hadnagy, az ásványrárói határőr őrs parancsnoka (a forradalom alatti tevékenységéért három év börtönre ítélte később a Kádár-rezsim), Horváth Béla, Bekő János, Beke Géza, Bogár Antal. Ezen a napon a mosonmagyaróvári sortűz áldozatai között volt az ásványi születésű, mosonmagyaróvári lakos, Savanyú Józsefné Mátyus Erzsébet (1933–1956) és az ásványrárói születésű mosonszolnoki lakos Tolnay László (1939–1956). Október 27-én nemzetőrség alakult Ásványrárón. Tagjai: Sepper János rendőr törzsőrmester (körzeti megbízott), Bognár Ödön, Horváth Béla, Kránic István, Rákász János, Szemeti Károly, Peredi István.

1955-ben az ÉVDI szigetközi szakaszmérnöksége, 1957-ben az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat, 1961-ben pedig a szigetközi vízgazdálkodási társulat kezdte meg működését Ásványrárón. Az árvíz után a határőrsnek is helyet adó határőrközség falu újjáépült és fejlődni kezdett: több új középület épült – takarékpénztár, iskola, tornacsarnok –, lakossága mégis fokozatosan csökkent: 1960-ban 2500 fő, 1985-ben már csak 2108 fő élt a településen. 1959-ben megalakult a Takarékszövetkezet, bölcsőde nyílt, 1962-ben községi könyvtár létesült. 1967–68 között orvosi lakás és rendelő épült. 1968 szeptember elsején a hédervári körzetből önállósult az ásványrárói orvosi körzet. 1970–74 közt felépült az új iskola. 1975-ben új önkiszolgáló ÁFÉSZ bolt nyílt Ásványon.

Ásványráró lakossága 1996 végén 2003 fő volt. A vízvezeték- valamint a szennyvízcsatorna-hálózat kiépült, az előbbihez 719, az utóbbihoz 514 lakás csatlakozott. Telefon fővonallal 255 előfizető rendelkezik. A falu egészségügyi ellátását helyi háziorvos biztosítja; a nappali ellátást nyújtó Idősek Klubjában 33 személyről gondoskodnak. A faluban 18 kiskereskedelmi bolt – köztük 8 élelmiszerüzlet – és 13 vendéglátóhely üzemel, utóbbiak közül több a távolabb élők között is ismert. Van még iparcikkbolt és TÜZÉP-telep is. A községi könyvtár állománya közel 5000 kötetes. A Központi Statisztikai Hivatal évkönyve szerint 2007. január elsején Ásványráró 1952 lakosú község 801 lakással.

Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés