Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

 Vissza

Aba

1871-1950 között azok a községek voltak nagyközségek, amelyek a számukra előírt kötelezettségeknek önállóan eleget tudtak tenni, de nem voltak rendezett tanácsú városok (illetve 1930-tól megyei városok). A többi községet, melyek körjegyzőségekben társulva vagy kivételes esetben nagyközséghez beosztva tettek eleget törvényes kötelezettségeiknek, kisközségnek nevezték.
1969-1990 között

1969-1990 között a megyei tanács nagyközséggé, illetve nagyközségi közös tanáccsá nyilváníthatta azt a községet illetve községi közös tanácsot, amelynek városias jellege, kiemelt idegenforgalmi szerepe, vagy legalább 5000 főnyi lakossága ezt indokolta. A többi község illetve községi tanács nem kapott megkülönböztető elnevezést, tehát ekkor kisközségek sem léteztek jogi értelemben.

A nagyközségi tanácsok száma 1973. április 15-én 287, 1990. január 1-jén 277 volt. Ez idő alatt a városok száma 83-ról 166-ra nőtt, tehát valójában több mint 70 új nagyközségi tanács jött létre ebben az időszakban.
1990 után

1990 után azon települések képviselő-testületei használhatják a nagyközségi címet, amelyek az új Önkormányzati törvény hatályba lépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá amelyek területén legalább ötezer lakos él.

Ez a szabályozás azonban egyik kritérium tekintetében sem egyértelmű. Egyrészt nem teszi világossá, hogy a korábbi nagyközségi közös tanácsok községei közül csak a székhely, vagy valamennyi társközség jogosult-e a cím használatára, esetleg egyikük sem. Így a jelenleg nyilvántartott nagyközségek között van olyan, amely 1990-ben nagyközségi közös tanács nem székhely társközsége volt, viszont több olyan község nem használja a nagyközségi címet, amely 1990-ben nagyközségi közös tanács székhelye volt és önálló jegyzőt tart. Másrészt a képviselő-testület hatáskörébe utalja az 5000 fős népességi küszöb elérésének megállapítását.

Az Önkormányzati törvény 1994-es módosítása további feltételhez kötötte a nagyközségi cím használatát. Eszerint ha a körjegyzőség székhelye nagyközség, a körjegyzői feladatokat a nagyközségi jegyző a polgármesteri hivatal bevonásával látja el. Ez azt jelenti, hogy ha egy nagyközség más községekkel körjegyzőségbe lép és nem tud megfelelni e szabálynak, akkor megszűnik a joga a cím használatára.

A nagyközségekről az önkormányzatok ügyeiért felelős minisztérium (2008 óta az Önkormányzati Minisztérium) nyilvántartást vezet és a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Köztársaság Helységnévkönyvében közreadja azt.

Magyarországon 2008. október 1-jén 140 nagyközség volt, ahol összesen 554 ezer ember élt. A nagyközségek száma 1990-hez képest elsősorban a várossá nyilvánítások nagy száma (1990 és 2008 között 142) miatt csökkent.
Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés