Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z

A község területén már a római korban laktak emberek, ezt bizonyítják a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, amit szintén itt   »

A község alapítását és elnevezését valószínűleg a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. A település nevét Czecze nevű birtokosáról kapta. III. Béla egy 1193-ban kelt oklevele említi először. 1351-ben   »

A termelő életmód megjelenésével megkezdődött a letelepedés is. A mai ceglédi határban több korai (például rézkori) település maradványai is megtalálhatók. Kiemelkedő a késő bronzkori Vatyai kultúra lelőhelye az Öregszőlőkben. A Cegléd   »

A középkorban Ceglébercel területe Alberti (Albertirsa) pusztája volt. Az első okleveles említése egy 1281-es határjárásról írásban szerepel. 1457, 1468 és 1482-es oklevelek Bercelpusztáról beszélnek. A 18. században a Klarissza apácák birtoka   »

A mai Celldömölk kialakulásának korai történetében öt szomszédos, egymástól független helységet különböztethetünk meg. Ezek: Pórdömölk, az apátsági székhely, Nemesdömölk, a nemesi település, Kiscell, a búcsújáróhely, Alsóság és Izsákfa mezőgazdasági települések.

Alsóságot 1950-ben,   »

A település első írásos említése 1405-ből való (Chereg). A 15. században egymás után a Szécsényi, a Guti, Ország, majd a Losonci család birtokában volt. 1533-ban Werbőczy István birtokába került.   »
A településhez tartozó Csáfordon jelentős rézkori leleteket találtak. A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások során kelta leletekre bukkantak, ám valószínűleg állandó kelta település nem volt itt.

A római időkből sok lelet származik   »

A falu területén ősidők óta éltek emberek, tőle északra az erdőben őskori halomsírokat találtak. A települést 1248-ban terra Chacan néven említik először a vasvári káptalan oklevelében. Csákány neve a török eredetű   »

Területe már a kőkorszakban is lakott terület volt. A Római Császárság idejében itt vezetett keresztül az Aquincumból Mogentiana (Óbuda – Keszthely) felé vezető jelentős hadiút, melynek mentén, Csákberény területén a Kr.   »

kr. E. 2100 – római kor végéig
A Csákvári Református Egyház története című könyv, melyet 1896–ban adtak ki Nagykőrös-ön, így írt a községről: „A történelem azt mondja Csákvár eredetéről, hogy a   »

Nevét az első írásos emlékek 1309-ből Chernete, később Crnota néven említik. 1542-ben még Charnotha alakban is olvasható. Első birtokosai a Dorozsma nembéli Garaiak voltak, akik később (1378-ban), kényszerűségből a báthmonostori káptalan   »

Csaroda és környéke már a Honfoglalás előtt is lakott hely volt.

Nevét írásos formában 1299-ben említik először az oklevelek.

A település nevét az itt folyó Csernavoda (Feketevíz) nevű patakról kapta, neve szláv eredetű.

A   »

A település nevével kapcsolatban a néphagyomány azt tartja, hogy azok népesítették be, akiket I. Lipót császár küldött ide töltés építésére, hogy az Akasztótól Baja felé húzódó Őrjeg mocsarán át tudjon utazni.   »

Történetét 1198-ig lehet visszavezetni. Első említései Chayolnak, illetve Thayalnak hívják. 1580-ban a török adólajstromok szerint 22 háznyi lakója volt. A későbbiek során a falu többször is elpusztult, majd újjáépült.

Mai alakja 1734-ben   »

Csenger már a középkortól Szatmár vármegye egyik legjelentősebb településének számított.

Révje (akkoriban stratégiai átkelőhely a Szamoson), valamint a Szent István király által alapított szatmári királyi vár közelsége Csenger számára igen korán megteremtette   »

Neve személynévi eredetű: az alapjául szolgáló név a Simon (latin Simeon) személynévből alakult rövidüléssel és – a kicsinyítő – becéző képzővel. Az előtag Csenger közelségével van kapcsolatban, s megkülönböztető szerepű. Hivatalosan   »

A Duna-Tisza közötti területen a magyar nép honfoglalása előtti időben szarmata-jazigok i. e. IV. – i. sz. III. sz.-ig, hunok IV. sz.-ban, ezt követően avarok éltek. Szarmata sírok a Kecskemét-kiskőrösi keskenyvágányú   »

Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az újkőkorból valók. A bronzkorból egy temető és egy lakóház maradványai maradtak meg, de a kelta idők is gazdag régészeti leleteket mutatnak.

A rómaiak és   »

1196-ban említik először a települést, Cheryp néven. A 13. századtól kezdve az egri püspökség birtoka volt.

A falu lakossága egész történelme folyamán szőlő-, gyümölcstermesztéssel, mészégetéssel foglalkozott. Pincesorok veszik körül, melyekben a múltban   »

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt.

Cserkeszőlő a megye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.

A középkorban királyi népek,   »

Cserkút és környéke ősidők óta lakott hely volt, a felszínre került régészeti leltek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, s a római korban számos villa épült   »

A község területén római és avar kori leletek találhatók, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben lakott volt ez a terület, és a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alatt volt.

A   »

Csertő és környéke a bronzkor óta lakott hely volt. Területén bronzkori, kelta és római korból származó leletek kerültek elő.

Nevét az oklevelek 1360-ban említették először Chertw néven.

A török időkben folyamatosan lakott hely   »

A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi   »

Időszámításunk előtt 3500 táján ezen a környéken már megtelepedett az ember. Megtalálták itt az újkőkori lengyeli és a késő bronzkori pilinyi kultúra emlékeit, illetve honfoglalás kori leletek is előkerültek. A falu   »

A település neve az iráni "suban" szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A "csobán" szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. Ssubanus alakban már 1177 körül említi írott forrás. Legkorábban 1698. január   »

A település első említése 1342-ből Chede néven való. Egészen a 19. századig „szeres” település volt, jobbágyok lakták. A 20. században nagy arányú elvándorlás jellemezte, aminek következtében lakossága mára megöregedett. Egyik településrésze   »

A község melletti 479 méter magas sziklára a XII. században épült fel Csókakő vára. A vár és a falu honfoglalás- és Árpád-kori előjére van néhány adatunk. A Bödönkúton falura vagy tanyák   »

Somogyvisonta és Erdőcsokonya egyesülésével jött létre 1941-ben

Utóbbiról először említés egy 1269-ben írott oklevélben esett. Mátyás király adományaként a terület Báthory család tulajdona lett. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett. A   »

Csolnokról az első írott emlék 1232 -ből maradt fenn, amikor a Csolt nemzetség ősi birtoka volt. 126 -ben a szolgagyőri vár tartozéka, de az óbudai klarisszáknak is volt itt birtokuk. Az   »

Őskorban
Újkőkori (i. e. 3200-3000) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Bab-földek és a Rét-pótlék területéről.

Bronzkori – (i. e. 1900-800) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Szeder-völgyi-dűlő területéről. Az   »

Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely. Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet "Csernigrádnak" (fekete   »
A település első említése 1272-ből való, ám feltehetőleg a 15. században kihalt, legközelebb a 19. században éledt újjá először halmaz-, majd egyutcás településként. A térség útjai mind keresztezik a települést, így   »
Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott.   »

Nevét egyesek a szláv „csornij” (fekete) szóból magyarázzák, mások a „csur” besenyő méltóságnévből vezetik le. Ez utóbbit támasztja alá, hogy első birtokos nemzetsége, az Osl(i) besenyő eredetű, a város É-i határában   »

A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu" volt. Az Árpád-kori és az erre épült középkori templomot 1997-ben tárták fel a   »

Első okleveles említése 1019-ből származik. Városi jogot kapott 1405-ben. Vára a 15. században épült, a 18. században lerombolták.

1543-ban ide költözött, s két évig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, miután ura, Török   »

Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés