Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z

Dabas első említése 1270-ből való. Gyón is ebben az időszakban alakulhatott ki. A tatárjárás lényegében elpusztította a két települést. A 15. században ismét népes települések alakultak ki a mai város helyén,   »

Az országutat a tatárjárás és a mohácsi vész közötti időszakban létesítették, csupán a hatvanas évek elején aszfaltozták le. A község lakóinak többsége (őslakosok) magyar nemzetiségűek. Azonban ma már néhány horvát, szlovén   »


Dávod községet a Haraszt nemzetségből származó Daut család alapította, a XIII. században. A település ekkor mindössze 15 házból állot, lakói pedig halászattal foglalkoztak.

1315-ből származik az első hivatalos írásos adat, mely a   »

A honfoglalás előtt a területen több különböző népcsoport élt. Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén.

Írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik   »

Néprajzilag Sárközhöz tartozik, annak legfőbb települése, ezért is nevezik a "Sárköz fővárosának." Jelentős a község népművészeti gyűjteménye, mely megőrizte a sárközi ruhák, és a mezőgazdasági termelés emlékeit. A gyűjtemény a község   »

Dédestapolcsány 1950-ben jött létre Dédes és Bántapolcsány összevonásából. Dédest 1221-ben említik először, lakosai ekkor királyi várjobbágyok voltak. 1254-ben már állt Dédeskő vára, melynek urai fellázadtak Károly Róbert ellen. A király elfoglalta   »


Dég már közel ezer éve lakott, a neve az Árpád-korban használt német eredetű (Deeg, Degu) személynévből származik. Igazán fejlődésnek a 18. század második felében indult, amikor itt telepedett le a Festetics   »

Délegyháza múltjáról csupán feltételezéseink vannak.

Valószínű, hogy a honfoglalás idején fejedelmi szállásterület volt, később az Árpád-korban templomos hely lehetett a környező Taksony, Varsány helységekkel együtt. Levéltári adatok szerint ezt a területet 1459-es   »

Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu,
1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéhez tartozik.
1422-ben Luxemburgi Zsigmond király Heves vármegyéhez csatolta.
1523-ban - egy II. Lajos   »
Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe.   »

Diósjenő Jenő (vár) már a kőkor óta lakott hely lehetett, a környéken talált kőkorból származó leletek szerint.

Római történetírók szerint 173-ban a diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurelius (filozófusként is ismert) császár   »

Az Ormánság keleti szélén elterülő település történelme visszanyúlik az őskorba. A spontán feltárások csiszolt kőkorszaki eszközei, a szőlőművelő keltáktól származó vas kard, és a mai nap is várdombnak nevezett területen feltételezett   »

A település első említése 1271-ben Dabrua néven való. A falu lakosai a korai időszakban leginkább állattenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században vált általánossá a szőlőtermesztés, amely mindmáig meghatározó a községben. Az 1960-as   »

Domaszék községet 1952-ben alapították, de már régóta lakott a szeged környéki tanyavilág.

A település történetéről megjelent kötetek:

Bálint Ibolya: Doma homokján. Domaszék, 2001.
Kiadta Domaszék Község Önkormányzata a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. ISBN   »

Dombó vára 1686-banDombó vára - melyből már csak két falcsonk árválkodik - a tatárjárás után épült és a XV.században élte fénykorát.A Dombay család a XIV. század első felében lett Dombóvár és   »

Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél.

Dombrád és Óntelek XIX. század-i egyesüléséből alakult ki. A XIII. század-ban a Hont-Pázmány nemzetség birtoka, majd a Kállayak, 1386-tól az ónodi Cudarok kezén volt.

A XV. század   »

Domony Árpád-kori település. Nevét 1284-ben említette először oklevél, mint a mai Iklad felől fekvő Tas határosát. Birtokosa ekkor Hyden fia Csépán volt.

1378-ban Domonyi Péter fia Miklós birtoka volt.

Területén egykor Árpád-kori földvár   »

Ez a kedvező fekvésű vidék a legősibb időktől kezdve megtelepedésre csábította az embert. Az emberi település legkorábbi nyoma a község északkeleti részén az őskőkorszakból ismert. Az 1960-as évek elején egy rénszarvasvadászattal   »

Dömsöd község környékén már a legrégibb időkben is kiváló gyümölcsöt termeltek. Néhány dokumentum a község nevét is ebből származtatja. Az oklevelekben említett 'Demsed' 'Dumsud', majd 1271-ben kelt irat szerint 'Gumschud' a   »

A mostani község három különálló falu egyesítéséből jött létre. Alsó-, más néven Boldogasszonydörgicsét és Felső-, más néven Szentpéterdörgicsét 1950-ben egyesítették Dörgicse néven. 1984-ben hozzácsatolták Kisdörgicsét.   »

A városban a legkorábbi leletek a neolitikumból származnak. Később, a Római Birodalom idejében az itt húzódó, Aquincumot a nyugati provinciákkal összekötő, nagy forgalmú hadiút mentén egy kolónia is kialakult a mai   »

Drávaszabolcs és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált régészeti leletek alapján.

Nevét 1216-ban már említették Zobolson néven. 1395-ben Zabolch, 1478-ban Zabolcz néven írták.

A falu egykor a Kean   »

Drégely és Palánk hajdan két község volt. A községen keresztülvezető patak képezte a határt közöttük. Drégely már az Árpádok korában létezett, míg Palánknak csak századokkal később vetették meg az alapját. Drégely   »

Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első irásos említése 1093-ból való, Almás alakban.

A   »

A kezdetek
A településen folytatott régészeti feltárások alapján arra lehet következtetni, hogy a mai Dunabogdány területét az igen kedvező természeti adottságai miatt már az őskor-ban is lakták. A domb és hegyvidék,   »

A község 1954-ben alakult meg Dunaszekcsőnek a Duna bal oldalán fekvő külső részeiből.

1996. január 1. előtt Baranya megyéhez tartozott.

  »

A település neve a római korban Annamatia volt.

II. Béla király 1135-ben bencés apátságot alapított. Ennek nyomai ma már nem láthatók.

Szulejmán szultán a mohácsi csata (1526) után itt fogadta Buda város tanácsát,   »

A terület már a bronzkor óta lakott. A római korban egy kereskedelmi út vezetett át a térségen. 1229-ben említik először írásban a települést (Haraszti néven), amikor is a Nyulak szigetén (Margit-sziget)   »

A török hódoltság végéig
Dunakeszi környékén az újkőkortól találtak letelepedési nyomokat. Egy kb. háromezer évvel ezelőtt itt élő nép deszkalapokkal, kosárfonattal, kivájt szilfatörzsekkel bélelt kútjai meglepően jó állapotban maradtak fenn. A római   »

Dunakiliti jelenlegi helyén, talán éppen a mai főutcán is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető   »

Dunapataj története a honfoglalás és időszámítás előttre nyúlik vissza. A község melletti kis "tanyán":Böd-ön létfontosságú leleteket találtak:ékszerekre használati tárgyak maradványaira bukkantak a régészek.

A 2.világháború után a Ref. templom előtt diófákon (kötéllel)végeztek   »

A település neve a nyelvtudomány szerint a magyar „remete” főnévből keletkezett, míg a „Duna” előtag a folyam mellékére utal. A tudományos magyarázattal „egybevág” a helyi eredetmonda is: e szerint – amint   »

A terület régebbi korokban is lakott volt. A hagyomány szerint a falu lakossága Huba vezér törzséből származik, első letelepedője egy Pata nevű személy volt, aki a mai Pataháza utca környékén épített   »

Dunaszekcső lakói a római foglalás előtti időkben
 A 2. századi avariskok kultúrája
Alsó Pannónia (Pannonia inferior) melyben Lugiot (Dunaszekcső) is megtaláljuk, lakói a 2. században az avariskok voltak. De valószínűbbnek látszik,   »

A törökök az 1529. évi hadjáratuk során elpusztítoták, és a 18. századig lakatlan maradt. Az elnéptelenedett faluba Esterházy József gróf, 1733 és 1736 között Vesztfáliából katolikus németeket telepített. Az ide érkezett   »

A mai Dunasziget község területe a trianoni békeszerződésig olyan Pozsony vármegyei községekhez tartozott, melyeknek központja a Nagy-Duna balpartján, a Csallóközben volt. Ezek név szerint: Doborgaz, Keszölcés, Süly és Vajka. Ezek a   »

A feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Hatalmas tárgyi leletanyag   »

Bár a község címerében a varsa, mint halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások szerint – a hasonló nevű alán (talán jász, vagy kabar) eredetű néptörzs töredéktől kapta, akik a   »

A városi rangot 2004-ben kapta meg.   »

III. Béla 1193-1196 között kelt adománylevele említi először Dusnok nevét.

A XVII. század végén dalmáciai és boszniai katolikus rácokkal népesült be a település.

  »
Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés