Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z

A kedvező földrajzi környezet miatt a térség valószínűleg már az ősidők óta lakott terület volt.

Az ókorban erre húzódott az Aquincum–Mursa hadiút, amelynek egy útjelző kövét a község közelében találták meg.

A honfoglalás   »

1944 végén a nyilas vezetőség a Vörös Hadsereg elől először Farkasgyepűre tette át a székhelyét, amit Gyepű I. névvel illettek. Később innen Brennbergbányára települtek.   »

Farkasmályban a Mátraalján.

A farkasmályi pincesor története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Az első pincéket az 1700-as években francia hadifoglyok vájták ki a Sárhegy andezittufa (láva és hamu) kőzetéből. A pincesor eredetileg zárt   »

Fehérgyarmatot honfoglaló magyarság Gyarmat törzsének harcosai alapították, feltehetően a XI. században.

Nevét a XIV. század első harmadában említették először írott forrásban. Már első birtokosai uradalmuk gazdasági központjává fejlesztették.

A viszonylag gyors fejlődés oka,   »

A településről az első említést 1368-ból olvashatjuk.
A falu a XIV. század végétől 1848-ig úrbéres község volt.
Az 1945-ben megalakult a termelőszövetkezet, mely az 1990-es évek elejéig működött.   »

Fehérvárcsurgó és környéke ősidők óta lakott hely, amit az újkőkori, kora vaskori és a római korból származó leletek sokasága jelez: Gaja-völgyi újkőkori telepek, a Vár-hegyen talált kora vaskori földvár, a falutól   »

Felsőlajos a megye egyik legfiatalabb községe, mert csak 1986 óta önálló község, korábban Lajosmizséhez tartozott.   »

A hely legkorábban 1269-ben tűnik fel, és már ekkor állott benne az a kőből épült palota, melynek helyét „Miske palotája” néven a helyi lakosság ma is ismeri. 1301. április 9-én a   »

Felsőpáhok Alsópáhok társtelepüléseként a 18. század végén jelent meg. 1872-ben épült római katolikus temploma. Polgármesteri hivatala Nemesbükön működik.   »

Első írásos említése 1378-ból való Alsószölnökkel együtt (Zelnuk Superior et Inferior), akkor a dobrai várhoz tartozott. A 16. századtól a Batthyány család birtoka volt. A török hódítás a falut is elérte,   »

A közékorban a Kanizsai család tulajdonában volt, a 16. században a Nádasdy család birtoka. A 18. században került a Széchenyi család tulajdonába.

A község nevét több szakember is a bodzával hozza kapcsolatba.   »

Süttör volt a régebbi településrész. Írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a kőkorban már lakott volt. A bronzkorból származó fülesbögrét is találtak. A népvándorlás korából   »

Római kori település nyomát találták az Endrédi-major táján. Első írásos említése 1348-ból való. Középkori birtokosai az Endrédy-, Pinnyei- és a Kanizsai család, majd házasság révén 1536-tól a Nádasdyaké és 1681-től az   »

Első írásos említése 1274-ben Praedium Humuky néven történt Csák bán és testvéreinek osztályos egyezségében. 1280-ban Csák bán fiai elzálogosították Homok nevű birtokukat az Osl nemzetségbeli Péter fiainak. 1359-ben a Kanizsayak ágához   »

Ókor
Már a rómaiak előtt lakott hely volt; a római uralom alatt valószínűleg népes település lehetett. Rengeteg római pénz került elő a fertőrákosi szőlőkből. Ebből a korból való egy ritka emlék,   »

A tatárjáráskor majdnem kipusztult az egész falu lakossága.
1535-ben Nádasdy Tamás birtokába került, fejlődését török támadások gátolták.
A XV. század végi oklevelek mezővárosként említik.
  »

Széplak ősidők óta lakott hely. Bella Lajos régész a Lóránt-dombon korai vaskori települést tárt fel 1892-ben. Római kori emlék a plébánia falába beépített sírkő, egy emberi fő domborműves alakjával.

Széplak (Síplak) már   »

Fony és környéke már ősidők óta lakott hely volt. A község területén nagyszámú kőkori leletet találtak, s a település nagyrésze kőkori telepre épült.

Fony (Tímár) az Árpád-korban már lakott hely volt. Nevét   »

A Balatonból kiemelkedő vulkanikus eredetű hegyeit már az őskori népek lakták. Aztán a rómaiak, majd a népvándorlás korának különböző törzsei. Az elmúlt évezredek alatt sokszor vált lakatlanná, majd népesült be újra.

A   »


Forró település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit az itteni Kövecses dűlőn 1889-ben feltárt bronzkori telep is bizonyít. A feltáráskor bronzkori fegyverek, ékszerek kerültek napvilágra.

Az Árpád kori   »


 
A Fóti templom felújításaFótról nagyon sok korabeli emlékkel találkozhatunk, egyértelműen viszont csak a török hódoltság idejéből hallhatunk róla. Ekkor lakatlan pusztának nyilvánították ki, az időszak végetértével viszont újra benépesítették. 1727-ben Ujfalussy   »

A mai község területe a török uralom alatt elnéptelenedett és Kerekegyháza puszta része lett. A Jászkun kerület 18. századi önmegváltásakor Kerekegyháza pusztának a ma Fülöpházát alkotó negyedrészét Fülöpszállás lakói váltották meg   »

Fülöpszállás a legősibb Kiskun települések egyike, 900 éves múltra tekinthet vissza. Első írásos említése 1124-ből való. A kunok betelepülésének időszakában - amikor még mocsarak és nádasok borították ezt a vidéket -   »

Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan néven.

Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.

A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és   »

A terület már az őskorban is lakott volt, az ezt bizonyító leletanyagot ma a Nemzeti Múzeumban őrzik. Később kelták és szarmaták is lakták. A települést 1261-ben, Obon alakban említik először. A   »

A honfoglalás előtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. A város első okleveles említése 1219-ben történt, Gormoth néven. A középkori település szinte teljesen a mezőgazdaságból – főleg   »

Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés