Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z

A régészeti kutatások igazolják, hogy már a késő vaskorban volt itt település a mai tsz-major helyén. A középkorban avar település volt a Sárkány-szigeten. (Az ásatások még 2006-ban is folytak.) A település   »

Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.

A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török   »

Ezen a területen már a csiszolt kőkorszakban (i.e. 4500-2500), a rézkorban (i.e. 2500-1900), valamint a bronzkorban (i.e.1900-900) is éltek különböző népcsoportok az itt talált leletek tanúsága szerint. A város határában megtalálhatóak   »

Hajdúsámson (Sámson) és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, melyet az itt 1907-ben előkerült i. e. II. évezredből származó leletek is bizonyítanak.

Árpád-kori település, nevét már 1213-ban említették a Váradi   »

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv   »

 
Európa legnagyobb összefüggő pincefalujaÉvszázadokig a kalocsai érsekség uradalmához tartozott. A hódoltság után már az 1720-as években német családokkal népesítették be. Ekkoriban mezővárosi és vásártartási joggal rendelkezett. Ezek a német szigetek, melyek   »

Halászi a Duna-ágak közötti kimagasló földön letelepült halászbokrokból alakult halászfaluvá, feltehetőleg a XIII. században. Lakói a király udvar halszállítói voltak. A monda szerint halászok megszöktek Óvárról és itt találtak helyet A   »

Halásztelek mai területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára valószínűleg túl veszélyes lehetett. Feltehetően Attila, a hunok királya ebből a térségből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a   »

A község már a bronzkorszakban létezett. A település határában egy népvándorlás korabeli temető húzódik. Az írásos emlékekben a település neve többféleképpen megjelenik: 1193-ban Horcha', 1407-ben Harcha", később pedig Harcsaként szerepel. A   »

 
Zsigmondy Vilmos bányamérmök, Harkány:Az ő nevéhez fűződik az első gyógyvizet felszínre hozó kutak fúrása. (Veszprémi Imre alkotása)Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan néven.

Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly   »

Háromhuta, azelőtt Regéczi-Háromhuta három község: Regéczhuta, Középhuta és Új-Regéczhuta községek egyesüléséből alakult, a regéci uradalom része és a Rákócziak birtoka volt. Jelenlegi nevük: Óhuta, Középhuta és Újhuta.

II. Rákóczi Ferenc alapította az   »

A falu története a régmúlttól 1945-ig

A falu régi település. Már a bronzkorban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település volt. Erre utalnak a község határában található avar-gyűrűk. Halom-vár,   »

Harta és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit az itt talált nagyszámú régészeti leletanyag is bizonyít. Területén bronzkorból, és avar-korból származó település nyomai kerültek elő a földből, valamint gazdag leletanyagú   »

Hatvan területéről a legkorábbi leletek az újkőkorból valók. Ekkor is megfigyelhető, hogy a Zagyva mindkét oldala lakott hely volt. Igazán fontos település azonban csak a rézkorban alakult ki, virágzása a korai   »

Ez a település volt a középkori Szigetköz egykori központja; a település története összefonódott a Héderváry család múltjával és a Szigetközt sújtó gyakori árvizekkel.

1145-ben alapították, de a környék már a bronzkorban is   »

A község történetét elsősorban földrajzi, határszéli helyzete határozta meg. A több ezeréves „királyi út” mentén egyaránt fontos volt az „imperium Romanum” majd a népvándorlás népei és az ezeréves Magyarország számára is.   »

A község területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítják a határában megtalált sírok. A falu keletkezéséről nincsenek adatok, de bizonyosan nagyon régi. A hagyomány szerint lakói egykor a   »

Az egykori mezőváros barokk pecsétjének mezejében nyitott kapus bástyafal látható, felette torony három ablakkal, fióktornyocskákkal. Mellette jobbról fogyó, arcos hold, balról nyolcágú csillag. A századfordulón még nagyközség, de 1906-ban már csak   »

Egy 1083-1095 közötti hiteles pannonhalmi korai oklevél Vgmogos néven származtatja a települést. Hegymagas nagy hegyéről, a mai Szent György-hegyről 1274-ben tesznek említést először a feljegyzések. Ebben az időben két Hegymagas létezett   »
+/-
Népsűrűség 76,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 56,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése


Helvécia
é. sz. 46.836° k. h. 19.623°
Helvécia weboldala


Helvécia község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében.
1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Partnertelepülések
6 Jegyzetek
7 Külső hivatkozások

Fekvése

A település a megye északi   »

Kezdetek
Régészeti bejárások, ásatások során Herceghalom külterületén bronzkori leletek is felszínre kerültek, melyekből az őskor emberének életére következtethetünk, és amelyek a bronzkori mesterembereknek nagy szaktudását bizonyítják.

A Békás patakot nyugat felől kísérő   »

Hercegkút a Rákócziak uradalmához tartozott.

A település 1750-ben jött létre, mikor a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett területre földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott, hasonlóképpen a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) falvakkal együtt.   »

Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az "Újhegyi" szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sáncz, ahol többször találtak római kori (Néró idejéből való) pénzérméket.

A   »

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel   »

Heves területén a legkorábbi állandó település a szkíták korában volt. Jelentős honfoglaláskori sírleletek is előkerültek a városban.

Az I. István által létrehozott vármegyerendszerben Heves várispánság szerepét töltötte be, tulajdonosa a király volt.   »

Hévízen található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó. A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert   »

Hidas és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A honfoglalás után pedig Ete telepedett le itt.

A település nevét az 1333-1335 évi pápai tizedlajstrom említette   »

Hidegség a nevét a "Dézsma pincében" eredő forrásáról kapta. A környék már a neolitikum idején is lakott terület volt, amit a falu határában előkerült leletek is bizonyítanak. Rajtuk kívül még római   »

A terület az őskor óta lakott. A város a 15. században jött létre a korábbi Hód, Vásárhely, Ábrány és Tarján községek egybeépüléséből. Ebben az időben Hódvásárhelynek hívták. 1456-ban kapott mezővárosi rangot   »

Hőgyész, a Tolna megyei község történelmi múltja a korai Árpád-korig nyúlik vissza. A település nevét az itt lakó hermelinvadászokról kapta, kiket a királyságot megelőző időkben hölgymenyétvadászoknak, más néven hölgyészeknek (hőgyészeknek) neveztek.   »

A terület a honfoglalás óta lakott, 1270-ben említik először. A füzéri várhoz tartozott. Nevét a Pálos Rend címerállatáról, a hollóról kapta, de a középkorban Felsőkomlós néven is ismerték. A 17. században   »

A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen vára. A sziklára épített erődítményhez egy régi legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére   »

Első említése 1243-ból származik, Bödöge néven. A 14. században két részre szakadt, Egyházasbedeghére és Homokbödögére. A település lakói 1543-ban elmenekültek a törökök elől; ekkor 1610-ig elnéptelenedett. Ezután, majd többször cserélt gazdát.   »

Első okleveles említése 1250-ben Hurt néven történt. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Hwrth néven szerepelt. A dokumentum szerint a magasabb adóosztályba tartozott. 1418-ban Hort néven a Pálócziak kapták zálogba, amit később   »

1699 nyarán építették a hortobágyi csárdát, a kocsmárost Debrecen város vámszedéssel is megbízta. 1785-ben szekérállást építettek mellé, ez a mai Pásztormúzeum épülete. 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján épült   »

A település első okleveles említése 1225-ből származik Terra Sydan alakban abban az oklevélben, melyben II. Endre a község egy részét a borsmonostori apátságnak adja és az apátság új határait leírja. 1233-ban   »

A mai Hosszúhetény már a kőkor emberének is lakhelyül szolgált. A falutól délnyugatra egy neolitikus pengét találtak. Az újkőkor késői szakaszában élt lengyeli kultúra képviselőire vonatkozóan telepre utaló adattal rendelkezünk. A   »
Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés