Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z

Az első tanyát,az 1913-ban Szegegyházán felszínre került okmányok szerint Beck Pál alapította 1775-ben. Birtoka kb. 2 ezer hold, s ezen a területen kb 15-20 család élt. A mai Kálmánháza területét, 8   »

Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt, egyes kutatások az igazolják, hogy Gézáig ez a település volt a fejedelmek székhelye. A mai Kalocsai Érsekséget I.   »

A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Pokol-lik), a falu felett emelkedő Királykőn pedig feltehetően Attila egyik vára állhatott. A település közelében vezetett a Budát az Adriai-tengerrel összekötő Via Magna, a   »

A környéken előkerült bronzkori leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban lakott volt.

A település neve a honfoglaláskori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést. Koppány legyőzése után   »

Kaposvár és környéke már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek érkeztek és telepedtek le. Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi   »

Kapuvár területe az ősidők óta lakott hely. A csiszolt kőkorszakből jelentős leletanyag került elő. A korai vaskorban (hallstatti kultúra) épültek a szomszédságban lévő egykori földvárak (Földvár, Feketevár) és az illírek által   »

Kárász és környéke már az őskorban lakott hely volt, később a rómaiak is megtelepedtek a környéken. Erre utalnak az itt talált csont-és kőszerszámok, római kori leletek.

A település nevét az oklevelek 1325-ben   »

Története
A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás (akkoriban Kolbázszállás) helyett átvette a Nagykunságban   »

Korai emlékek
Az első írásos emlék 1398. május 5-én Zsigmond király aláírásával keltezett, eredetileg latin nyelven írodott oklevél volt, melyben még Kazaw birtok néven jelölik. 1495. május 25-én Szent Urbán pápa   »

Kazár községről a legkorábbi írásos emlékek a XIII. század elejéről származnak: 1220-ban Cazar néven emlegetik.

Feltételezhetően a falu helyén már kb. i. e. 1500 évvel is létezett bronzkori telep, melynek köze lehetett   »

Kazincbarcika, mint a neve is mutatja, több település összeolvadásából jött létre. Sajókazincot 1240-ben említik először, a 19. századig agrárjellegű település volt, majd 1850-től, a szénbánya megnyitásától kezdve az iparra helyeződött a   »

1198-ban készült az első írásos említés az itt élőkről egy oklevélben, mely írás szerint békés pásztornép lakta egykoron a pusztát.
1734. április 22. Kecel újratelepítése, melyet Patachich Gábor kalocsai érsek adott ki   »

Kecskéd és környéke a kőkorszak óta tartó folyamatos lakottságáról az itt feltárt régészeti leletek sokasága tanúskodik: kőkorszaki, kora- és későbronzkor-i,római-kor-i leletek kerültek itt elő a földből.

Itt, s a szomszédos Környén keresztül   »

Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok   »

Kehidakustány területén legkorábban a bronzkorban alakult ki állandó település. Később, a kelták lakták a vidéket. Az avarok jelentős települést hoztak létre itt. A községben két gazdag temetőt is feltártak.

Kehida az Árpád-kori   »

A települést 1297-ben említik először Keked néven.

1317-ben Kekud, 1319-ben Quequed, 1332-1335 között Quequed, Kykit, Kekuk, Kekud név en írták.

A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.

1332-ben már   »

A település első írásos említése 1156-ból való. 1293-ban Cseszneky Miklós, Lőrinc és Szomor osztatlan birtoka volt. Egy 16. század eleji urbárium szerint a faluban 52 jobbágy és 10 zsellér élt. 16.   »

1939-ben Sömjénmihályfa néven egyesítették a szomszédos Kemenesmihályfával. A két falu 1946-ban elvált. A két falut 1982-ben megint egyesítették – 1993-ban ismét elváltak.
  »

Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetben és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként   »

Az Árpád-házi királyok korában már lakott helység első okleveles említése 1323-ból ismert. Az ásatások egy majdnem kör alakú templom alapjait tártak fel, innen kapta Kerekegyháza a nevét. A hódoltság alatt elpusztult,   »

Igen sok régészeti lelőhelyet tártak fel itt, leleteik az újkőkortól kezdődnek. A Csörsz-árok egy szakasza a településtől északra húzódik.

Első okleveles említése 1148-ban, „kerepesi-rév”-ként (kerep: régi magyar szó; jelentése: hajó, csónak). 1400-as   »

Az emberi élet első nyomai a város környékén az újkőkorból valók. Feltehetően már korábban is élhetett erre ember, de vízparti telepeinek maradványait jelenleg a Balaton borítja. A Kr. e. 6. évezredben   »

A falu első okleveles említése 1075-ből való Kistelci alakban.

Ekkor I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak adott itt 2 eke földet, 7 szőlőt, valamint 5 vincellért.

1333-ban az oklevelekben már mint az esztergomi   »

Őskor:
Kétpó kiterjedt pusztáinak területe a történelem előtti korokban, és azt követően is még jó ideig időszakos, és állandó vizekkel borított, száraz szigetekkel csalogató lakhely volt. A védettségéből, és a halászat, vadászat,   »

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a falu területe már a honfoglalás előtt évezredekkel lakott hely volt. A magyarkimlei templom környékén római edénytöredékek és terra sigillaták kerültek elő – talán egy római őrtorony   »

A község eredete ősrégi. Már Szent István idejében telepedtek le ide szászok. Német telepeseiről Felszásznak nevezték, 1355-től Királyháza, 1262-ben Domus Regalis néven említik először. Határában magányos domb tetején állanak Nyalábvár romjai,   »
A térség településeit a történelem viharai mögöttünk hagyott évezredek során nem kerülték el. A Móri-árok, mint a Kelet-Nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be az emberiség történetében. Ezért ezen   »
Harsány (Kis-) nevét az oklevelek 1235-ben már említették.

A település már a tatárjárás ideje körül jelentékeny helység volt, melynek területén több birtokos osztozott és a 14. század elejére itt több falu is   »

Mint a hutákról elnevezett települések többsége, Kishuta is a 18. században jött létre szlovák nemzetiségű üveghuta-munkások településeként. Elsőként 1792-ben említik Nova Huta néven. Nevét a Sompatak mellett épült üveghutáról kapta.1863-ban Sompatak-Kishuta   »

A falut 1400-ban említették először az írott források Zent Jacabfalua néven, 1465-ben már Jakabfalwa-nak írták nevét.

Az Árpád korban a falu lakói magyarok voltak. A település a török háborúk alatt elnéptelenedett, majd   »
Kisköre hosszú, majd hétszáz éves történelmi múltra tekint vissza. Az itteni emberek régebben többnyire halászatból, földművelésből éltek, sokan messzi munkára, napszámosnak szegődtek, hogy el tudják tartani családjukat. Településünk ma is őrzi   »

A régészeti kutatások szerint szarmaták és avarok lakták hosszabb ideig ezt a tájat. A magyarok megtelepedéséről szintén csak régészeti leletek alapján lehet következtetni, ugyanis a település lakosság a hódoltság idején teljesen   »

Őstörténet, népvándorláskor

A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő,   »

Mint azt a város neve is mutatja, halastó mellé települt. Újkőkori, kelta, szarmata, avar nyomokat is feltártak a régészek itt. Honfoglaló magyarok temetőjét felfedezték a Sóstó mellett. A tatárjárás pusztításai után   »

Pereg a 13. század-ban részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi Yginig, előzőleg egy dunai sziget birtokosa volt; ezt azonban II. András király elvette tőle, és helyette   »

A település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe. Az ezt megelőző időben hunok, avarok, kunok szállásterülete volt ez a tájék. A törökök a 16. század elején fölégették Kiskunmajsa   »
Története a 18. századra tekint vissza, amikor németek érkeztek a településre a Fekete-erdőből. 1976-tól 1990-ig Verőcemaros néven, Verőcével összecsatoltan létezett a község.   »
A fellelhető iratok alapján megállapítható, hogy Kisnána már a 11. században is lakott volt, sőt egyesek szerint már a honfoglalás előtt is éltek itt embercsoportok. Az, hogy az Aba nemzetséghez tartozó   »

Kistarcsa területén eddig kevés régészeti ásatást végeztek, pedig a jelek arra mutatnak, hogy lelőanyagban gazdag a környék. Legkorábbi leleteink újkőkoriak (Kr. e. 4000-2500), a feltárásokból pedig arra lehet következtetni, hogy később   »

Először 1420-ban említik oklevélben, helyén már a középkorban egyházas település létezett. A település törökdúlás előtti elődjét Szert tekintik, ami a mai Kistelek és Ópusztaszer között lehetett. Kistelek pusztán 1747-ben, a Félegyházi   »
1256-ban említik először a települést, de már jóval korábban is állhatott. Neve valószínűleg török eredetű, a „kis” előtag pedig a Tokajjal való összetévesztést hivatott elkerülni.

Az 1787-es első népszámláláskor mintegy 500-an lakták   »

Kisújszállás a nagykun „szállások” egyike, ősi kun település. Állandó települések a középkor óta vannak itt, hat Árpád-kori település helyét tárták fel az utóbbi harminc évben. Az 1243-46 között betelepült kunok –   »

A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja.

1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kun fejedelem támadását. A   »

Kocsordot 1270-ben említik először az oklevelekben, a Káta nemzetség-beli Panyit fia Ábrahám végrendeletében, ahol vámját említik: tributum de Kochurdhyda. Mint hídvám mellett fekvő útőrző pont, Kocsord is fontos királyi hely volt.

1277-ben   »

Kóka Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1254-ben, a tatárjárás után említették először Kouka néven, mikor IV. Béla királytól a Kókával határos Kovácsi földet Kókai Egyed kapta meg adományként.

1255-ben Koka, 1331-benKoka néven   »

A Duna jobb partján elterülő település neve eredetileg Új-Szőny, amelyet 1896-ban egyesítettek a Duna bal partján fekvő Komárommal. Másik részével Szőnnyel (római kori neve: Brigetio) pedig 1977-ben egyesült. 1884-ben megépült a   »

Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Complov néven.

1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332-1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falui közé   »

1350-ben Gardunfolua néven említik. Neve eredetileg a német Kradendorf helynévből származik, mai alakja magyar hozzáigazítás. A középkorban a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. A településnek valószínűleg már 1540 körül volt iskolája.   »

Maga a falu Szent István király uralkodása idején alakult. 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. 1403-ban már Kondorosegyháza néven olvashattunk róla. A 16. század közepén jelentős településnek számított, a török összeírások 70   »

A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228).
Az oklevél tanúsága szerint II. Endre király az 52 szabadosból álló falut   »

A 12. századi oklevelek Kópháza község mai területén két településről tesznek említést, Ravazd és Vis névvel.
Egy 1429-ben kelt oklevélben található először a magyar hangzású „Kolphaza” elnevezés. A név eredete Kolb Péter   »

Nevének eredete
Egy 1238. évi oklevél említi legkorábbról Villa Curmend terra regist, vagyis Körmend falut, mely akkor királyi birtok volt. Neve a csagataj türk Kärmän - vár, illetve erődített vízi átkelőhely   »

Kőröshegy Johannes Blaeu (1641) térképénA vidék már az őskortól lakott volt. Ezt régészeti leletek is tanúsítják. Első okleveles említése 1082-ből származik, melyben Szent László a veszprémi káptalan birtokai közé sorolta, még   »

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy Körösladány 7000 éves múltra tekint vissza, miután a megtelepedésre alkalmassá vált vidéken megjelentek a Körös-kultúrát képviselő első emberi közösségek. Az évezredek alatt ugyan többször kicserélődött   »

A környék már a magyar történelem korai évszázadaiban is hadászatilag jelentős volt a fekvése miatt. A Kőszeg nevet a város egy Árpád-kori várról kapta, melynek romjai még láthatók. 1248-ban említik először   »

  <table width="450" cellspacing="7" align="center">
   
   <form name="form1" action="http://netblaze.hu/vhcs2/tools/webmail/process.php" method=post>
<tr><td align=right  width="30%" class="login_text"><b>E-mail</b>: &nbsp;</td><td><input type=text size=30 name="f_email"></td></tr>
<tr><td align=right  width="30%"><b>Jelszó</b>: &nbsp;</td><td><input type=password size=30 name="f_pass" ></td></tr>
<tr><td>&nbsp;</td><td class="default">
    <input type=submit name=submit value="Belépés"></td>
     </form>
   </table>A község területén már a   »

A község területén már a késő vaskorban állt egy kelta település. A római korban a Völgy-dűlőben téglaégető kemencék működtek. Később is folyamatosan lakott volt, erre utal az itt talált népvándorláskori temető   »

Neve „…személynévi eredetű, a kék melléknév -csa képzőbokros származéka a személynév, amelyből helységnév lett (Kékcse → Keccse → Köccse, rövidülés és labializáció).”

Az első írásos említése II. Endre korából, 1229-ből való: Keccha   »
Kővágóörs első okleveles említése 1263-ból való, ekkor még Szent-László-Örsnek nevezték. Szent László király emléke máig él a néprajzkutatók által gyűjtött helyi mondákban. Vizet fakasztott nagy királyunk itt is, a Káli-medence lakóinak.   »
A falu a kora középkor óta lakott település, mely a török uralom miatt elnéptelenedett. A község képét két templom uralja . Az egyik egy magaslaton álló a református, a másik a   »

A község neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal. Kozárd határában a középkorban két település is volt: Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi valószínűleg erődített hely lehetett, s neve a   »

A török hódoltság előtt
A város történetének kezdete a régmúltba nyúlik. Az első régészeti lelet a bronzkor korai szakaszából, i. e. 1800-1900 körül a Somogyvár-Vinkovci kultúra népétől bukkant elő. A rómaiak   »

1844-ben német dohánykertészeket telepítette ide, előre elkészített házakba. Ez az oka a település sakktábla szerkezetének. Eredetileg Torontál vármegye legészakibb részében volt, 1920 után Csanád megyéhez került, a Torontáli járásba tartozott. 1950-ben   »

1552-ig
A települést elsőként Hegyesegyháza néven Károly Róbert király Vácon, 1311. november 8-án kelt oklevelében említi. Idővel Hegyesegyháza nevéből az "egyház" szót elhagyták, és a helységet röviden Hegyesnek, utóbb a rajta   »

Az egykori Duna-ágak löszhordalékos partjairól gyakran kerültek elő leletek a kőkorból, a bronzkorból, de találtak itt kelta és szarmata tárgyi emlékeket is. A 70-es évek nagy régészeti szenzációját jelentette egy avar   »

Korábban három település volt a helyén: Tompa, Gyertyánág és Szentiván nemesi települések. A török portyázások következtében azonban a lakosság a mai falu helyére menekült. A kialakuló új település ekkor még Becsvölgye   »

Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés