Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z
A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek.

A település a 13. században már létezett.   »

A község gazdag történeti múlttal rendelkezik. A Telecskai-dombok hátságán közel húsz évezredes őskőkori település nyomára bukkantak. Kőhegyi Mihály régész több éves, kitartó munkával kutatta és tárta fel Közép-Európa legnevezetesebb szarmata telepét   »

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt.

1554-ben már Egregy néven említi az írásos emlék, amely az éger fanévre utal. A középkorban itt állt a Szent Margit kolostor   »

A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerhorvátok ülték meg   »

Az 1930 körül Magyarszék, Németszék és Kishertelend egyesítésével kialakított község a Baranyai-Hegyhát kapujának tekinthető település. A középkor óta folyamatosan lakott.

A XVIII. század-ban érkeztek német lakosai, akik külön települést kezdtek kialakítani (Németszék).   »

A kezdetektől a török uralomig
 
A Korona SzállóMakó és környékének története igen messzire nyúlik vissza. A rézkorból állattenyésztéssel kapcsolatos maradványok maradtak fenn. Környékén másfél tucatnyi kurgánt találtak. A régészeti szakirodalomban Makói-csoport   »

A település már a honfoglalás korában is létezett, később a Miskóc nemzetség birtoka volt. 1233-ban említik a falut először, Mali néven. Neve a hegyoldal jelentésű „mál” szóból ered. A 14. században   »

A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa, Márnfa alakban írták.

A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett.

A török   »

Említése első ízben egy 1274-ben kelt latin nyelvű oklevélben fordul elő. 1448-ban már városi kiváltságokat élvezhetett. 1494-ben iskolája is volt. A török hódoltság idején járási székhely.

Az 1848-49-es szabadságharc és jobbágyfelszabadítás idején   »

Pócs nevét az oklevelek 1280-ban említik először, birtokosai ezidőtájt a Hont-Pázmány nemzetség tagjai lehettek, akik a település birtokjogáért pereskedtek.

1300-as évek elején a Gutkeled nemzetség birtokaként említik.

1354 táján az Ecsedi vár birtokai   »

A falu nevével először az 1332-37-ben kelt pápai tizedjegyzékben találkozunk.

A Markaz név eredete nem tisztázott. A többféle magyarázat közül az látszik a legvalószínűbbnek, hogy Aba Sámuel Márk nevű unokatestvére volt a   »

Martonvásár valószínűleg már a 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út   »

Mátészalka négy település (a két Máté, Külszalka és Belszalka) összeolvadásából jött létre.

A település neve először 1216-ban, majd 1231-ben tűnik fel az alapító ős utódainak, II. András poroszlójának Hunt comesnek és testvéreinek   »

Martonvásár valószínűleg már a 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út   »

A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek   »

"A település a pécsváradi apátság alapítólevelében említett két Nádas falu egyike, ami Szent István birtokából került át a bencésekhez. A királyi birtok emlékét őrzi a 6-os út kanyarulatában álló román kori   »

Nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent. Herényi István munkájában 1189 és 1208 közötti időszakra jelöli a település megjelenését. Györffy György történész szerint a 940-es években Mecsér kardverő helység. Fajsz   »
Két szomszédos falu, Balozsameggyes és Rábakovácsi egyesítéséből született 1970. július 1-én.   »

Két vár romjai is megtalálhatók azokon a dombokon, melyek körülölelik Mende községet. Maga a település 7 dombra települt, mely a község címerében is szerepel. Az első várat a Krisztus előtti 13.   »

A személynévként is alkalmazott magyar mester főnévből alakult, de az Alsómesteri határában virágzó korabeli városról, Mestreianaról is nyerhette nevét. Már az ősi időkben is lakott hely volt, határában vaskori sírhalmot is   »

Mezőberény (Berény) nevét 1347-ben említették először az oklevelek Beren néven.

1347-ben Acsai Berend birtoka volt, fiai; Márton, Berend és Gergely osztották az örökségül kapott birtokot három részre egymás közt.

Berény ekkor két faluból   »

A régészeti feltárások tanúsága szerint a település már az ókortól lakott volt. Az első írott emlék 1421-ben említi a települést Mezew Heges néven. Nevét a határában lévő halmoktól vette, melyeket akkoriban   »

A település és környéke ősidők óta lakott terület, történelmi múltja a 7. századi avarkorig nyúlik vissza, a 9. században már templomos hely volt. Az avar kori, majd honfoglalás kori lakott helyet   »

A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult   »

Mezőörs falu első említése Vrs (Őrs) néven 1254-ben történt Kézai Simon krónikájában. Határai már a római időkben is lakottak voltak, ezt bizonyították a Börcze-dombon talált római emlékek is. 1403-ban ismét lakott   »

Mezőtúr város történetének rövid áttekintése

Mezőtúr a Nagyalföld középső részén, a Hortobágy-Berettyó partján fekszik, a Budapest Szolnok-Békéscsaba vasútvonal mellett. Nevét minden bizonnyal a Túr folyótól kapta. A Berettyó, amelynek partján települt, az   »

Mezőzombor a Tokaj-hegyaljai borvidék része.

A község Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1298-ban említették először.

Ekkor Rathold nemzetségbeli István fia Kokos mester birtoka volt, aki az oklevelek szerint Szadai János főispánnal pereskedett.

Az 1400-as   »

* 1198-tól a Csák nemzettség birtokolja.
A falu Árpád-kori település. Kezdetben királyi várbirtok, amely fontos szerepet játszott a nyugati határvédelemben, a Rábaközi gyepű Kapuvárhoz tartozó megerősített helyeként. Első okleveles említése 1198-ból származik.   »

A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi   »

Misefa valószínűleg a 13. században keletkezett magyar falu, első említése Myxefolva, 1352-ből származik. A magyar Mikse személynév és a falva összetétele.
Más forrás szerint, valószínűleg onnan ered a név, hogy nem lévén   »

A régészeti leletek tanúsága szerint a terület ősidők óta lakott, s ez Magyarország legrégebben lakott területe is. A több mint 70 000 éves, paleolit kori leletek azt bizonyítják, egyike Európa legrégebben   »

A környék már az ősidőkben lakott volt, az őskori leleteket a Herman Ottó Múzeum őrzi. A középkorban a Miskolcot alapító nemzetség szállás- és temetkezési helye volt. A Tapolca nevet a népvándorlás   »
A név eredete

A falu neve a mogyoróval, illetve a mogyoróbokorral kapcsolatos, hiszen mogyoród jelentése: „mogyoróban gazdag”. Mára már csak néhány mogyoróbokor maradt a nagyközség területén. Ezek közül egy a plébánia   »

Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol kő- és római kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt.

Első írásos említése 1269-ből való, ekkor   »

A kutatások szerint Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.

Az i. e. 1. századtól az 4. századig a   »

Monor és környéke az utolsó eljegesedést követően népesült be. Az emberi kultúra legrégibb nyomai (a városi helytörténeti kiállításon látható csiszolt kőbalták) az újkőkorból származnak. Monor „őslakói” a Kenderesalján és a Paplapos   »
Monorierdő területe 1932-ig

Monor első okleveles említése III. Béla király uralkodása idejéből (1173-1196) való. Korábbi településnek nincs nyoma, csak népvándorlás korabeli szórvány leletek kerültek elő. A III. Béla király idejéből származó   »

Mórahalom Csongrád megye egyik legfiatalabb települése. 1950-ben kapott községi rangot, majd az 1970-es években fejlődésnek indult. 1989-ben lett város.

  »

A település története 1526-ig
Mosonmagyaróvár az 1939-ben egyesült két település nevéből képzett összetétel. Moson neve valószínűleg szláv eredetű, mocsári várat jelent. Első előfordulása 1046-ból való Musun alakban, német neve (Wieselburg) a   »

A településről az 1208-ban keletkezett okirat tesz először említést. Mosonszentmiklós mostani neve a Mosoni-síkságra utal.

A település egyik büszkesége a falu közepén emelkedő dombra épült templom (18. század vége), amelynek 47 m-es   »

Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés