Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z

Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi Regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak. Az 1848-49-es   »

Nagyatádot a honfoglalás idején alapította a Horka nevű törzs, de a leletek tanulsága szerint a terület már az ókorban is lakott volt. A település neve a török eredetű ata (atya) szóból   »

Nagyigmánd elnevezése a német Wigman személynévből ered, mely egykori tulajdonosára, a Gizella királynéval ideérkezett bajor lovagok egyikére utal. Legkorábbi okleveles említése 1233-ból származik.

1241-ben a tatárok elpusztították, de 1257-ben már királyi udvarnokok   »

Késői ásatások (1904-ben) őskori telepet tártak fel. A réz- és bronzkorból is találtak leleteket. Hallstatti korú hamvasztásos sírt, római és avar kori temetőt is feltártak. A község határában római kori kőépület   »

Nagyigmánd elnevezése a német Wigman személynévből ered, mely egykori tulajdonosára, a Gizella királynéval ideérkezett bajor lovagok egyikére utal. Legkorábbi okleveles említése 1233-ból származik.

1241-ben a tatárok elpusztították, de 1257-ben már királyi udvarnokok   »

Első írásos említése 1277-ből származik.

A XVI. századtól kezdve a török dúlások miatt sokáig lakatlan volt.

Csak 1754-ben telepedett le véglegesen néhány jobbágycsalád, az egri káptalan támogatásával.

  »

Nagykanizsa és környéke történetének kutatása több mint százéves múltra tekint vissza. Rómer Flóris a 19. század az elsők között hívta fel a figyelmet a város történeti emlékeire.

 Az őskor emlékei
Nagykanizsának és   »

A kezdetek:

Nagykáta története egészen a XII. századig nyúlik vissza. A Káta nemzetség Pest megyei ága ekkor telepedett le ezen a vidéken a királytól kapott adománybirtokra.

A Káta név egyébként besenyő eredetű, és   »

Területét már az őskőkor óta lakják.

A város és környéke a Bor-Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás a Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította. Először egy 1266-ban IV.   »

A település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első   »

A régészeti leletek egészen a kőkorszakig, jégkorszakig és a vaskorig nyúlnak vissza. Az Ördögárok partján találtak ilyen leleteket. Több érme, eszköz és kő is előkerült a római kor-ból, amiket beépítettek a   »

Az első írásos emlék 1015-ből maradt fenn, amikor Damaslaus herceg Manek-et a pécsváradi kolostornak adományozza. A település neve a későbbiekben többször változott, Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok és Nagymányok elnevezések váltak   »

Nagymaros múltjához a vele szemben, a Duna jobb partján, magas sziklabércen emelkedő középkori királyi székhely, Visegrád története is szorosan hozzáfűződik. A Visegráddal szembeni oldal keskeny földnyelvére épült Maros az uralkodók kedvelt   »

Nagyoroszi az ország egyik legrégebbi települése. Könyves Kálmán (1096–1114) galíciai és lodomériai oroszokat telepített le a településen. A település innen kapta a nevét; kezdetben Oroszfalunak nevezték. Lakói már az Árpád-korban királyi   »

A régészeti leletek tanúsága szerint a község helyén már Kr. e. 2500-2300-ban település létezett. A nádasokból és mocsarakból kiemelkedő gerinceket, földhátakat a honfoglaló magyarok is alkalmasnak találták lakóhelyül. Nagyrábét először a   »

Írott forrásban 1204-ben említik először. Neve arra utal,hogy a mellette folyó patakban sok volt a rák. A szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. 1404-ben Nagyrákos, melyet Egyházasrákosnak is neveztek már mezőváros volt   »

A falu igen gazdag múltját kétkötetes monográfiában dolgozta föl a néhai dr. Molnár József, a falu szülötte. Első okleveles említése 1275-ben történt villa Rede inferior (Alsóréde falu) alakban. Birtokosa ekkor az   »

Nagyváty (Váty) neve 1183-ban, az Almamelléki Töttös (Szentegyed) határjárásakor tűnt fel a Vátyi erdő, a mai Mozsgótól északkeletre, Wathy néven. (A falu egy kissé távolabb, ettől délkeletre feküdt.)

Az Árpád-korban a település   »

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén   »

A település neve a Necopor (Napkor) személynévből ered.

Az okleveles források szerint az egyik legrégebbi szabolcsi települések közül való, mely a 11. századi Necoportól és Mezda-tól leszármazó Nopor(ur)-Mezte (Napkor-Meszte nemzetség) birtoka volt   »

A község területén már a vaskorban is éltek emberek, ezt bizonytja hogy határában kelta halomsírokat találtak. A római korban ez a vidék Sabaria külső övezetéhez tartozott, ahol a város polgárainak villái,   »

A község neve az ómagyar Gula névből származik.

A török háborúk idején a falu elpusztult, 1715-ben telepítették újra, 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartották számon. 1790-ben 29 nemesi család neve ismert, a   »
A nevét 1230-ban már említik. Egy részét akkor már nemesek birtokolták, másik része várföld volt. Két község török idők alatti-utáni összeolvadásból alakult ki a falu. A török hódoltság alatt majdnem teljesen   »

A honfoglalás korában a Megyer törzs szálláshelye volt. A település első említése 1432-ből való, Nádudvar néven. (Mai neve a 20. század elejétől használatos.) Ekkor még nem mostani helyén állt, hanem a   »

A település határában római korból származó halomsírokat tártak fel. Nemesnépnek, mint tipikus őrségi településnek a kialakulása a 10-12. századra tehető mint gyepűn túli határőr telep létrejötte.

A 13. században több okleveles forrás   »

Nemesvita a Keszthelyi-hegység egy erdőkkel határolt völgyében fekszik, a 84-es főútról az egyedülálló jegenyesorú úton közelíthető meg.

A jelenlegi települést először az 1209-ben kelt oklevelek említik. A római katolikus templom első említése   »

Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori itt talált leletanyag.

Első írott nyomát 1216-ban találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel   »

Első írásos említése 1332-ből származik. Ez egy pápai tizedjegyzék amin feljegyezték Mikala néven. Ebből tudható, hogy ekkor már volt plébániája a falunak. Az akkor még erdős területen fekvő Nikla lakosai fakivágással   »

Neve az 1086 és 1235 közötti okleveleken Nuztupe, Nuztup néven, 1488 már Nozlop alakban szelídül a mai Noszlop változattá. A tatárok és a törökök támadása idején rövid időre elnéptelenedik, de a   »

A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a XIII. század-ban. Teljes önállóságát 1950-ben érte el, ekkor a neve Nyárlőrincre változott.

A község középpontjában   »

A település címeres pecsétnyomója 1828-ból ismeretes, még mielőtt 1901-ben felvette volna a Nyírábrány nevet. A későbbi településrésznek, Budaábránynak egyetlen pecsétnyomója ismeretes, amelynek azonban címerképe nincs, csak a BA monogrammal a falu   »

A régészeti leletek bizonyítják, hogy e tájon az avarok és a magyar honfoglalók is megtelepedtek. A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzetség, s az ő kezükön volt a XV. században is.   »

 
A református templom gótikus hálóboltozata.A települést először 1279-ben említik a források, amelynek neve az ótörök batir (jó hős) szóból származik. Gutkeled nemzetség-beliek ( Báthoriak elődei) már ekkor birtokolták. A város a   »

A település és környéke már a kőkorszak-ban is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1310-ben említik először, egy idevaló nemes neveként.

Első ismert tulajdonosai a Kállay család tagjai voltak, akik birtokosok voltak itt   »

A község a középkorban mezőváros volt. Első ízben 1220 körül említi nevét a Váradi Regestrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévből alakult magyar névadással.   »

Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is van a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400 lakója volt. A török hódoltság   »

A faluról az első hiteles adat egy 1086-os összeírásból való, amikor már létező helynek írták le. Az először egységes faluból a tatárjárás után vált szét Kisnyúl, Nagy-, és Káptalannyúl. Nagynyúl a   »
Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés