Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z

A település a XIV-XV. században a hegyesdi vár-hoz tartozott.

Első említése 1389-ből való. A pákai uradalomhoz tartozott Szentpéterfölde, Pördefölde, Vétyem, Dömeföld, Csömödér, Hernyék, Alsó- és – Felső Zebecke és Ortaháza.

1431-ben Széchenyi László   »

Pákozdon és környékén több fontos régészeti lelőhely található. A legrégibb leletek az őskőkorból származnak, a helyi iskola udvarán pedig egy újkőkori temetkezési helyet tártak fel. A településtől 4,5 kilométerre északkeletre található   »

Őskor
A őskőkor után a Kr. e. 6. évezred közepétől, az újkőkortól már állandó szállásokon élő, élelemtermelő, állattenyésztő közösség jelent meg e tájon. A Kr. e. 4. évezredben a Lengyeli kultúra   »

A terület az őskor óta lakott. A település az 1320-as években jött létre a füzéri uradalom részeként. Először egy 1389-es adománylevélben említik.

A husziták, majd a törökök is feldúlták, többször elpusztult. 1711-ben   »

Palkonya nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Polkona, Polkuna néven. A falu ekkor a kéméndi uradalomhoz tartozott.

1296-ban a falu Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt, melyet ez évben Lőrinc nádor fia   »

Az eredeti neve: Győrszentmárton ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint Civitas Pannónia nevű római város helyén állt. Az első település a 10.–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi   »

A község története

Panyola területe a honfoglalást megelőző időben is lakott hely lehetett. A halászó-vadászó, később földművelő-állattenyésztő ember számára a terület jó lehetőségeket biztosított, amit a honfoglalók is kihasználtak. A település néveredete   »

Az újkőkortól (neolitikum) lakott; kelta régészeti leleteket is feltártak a térségben.

Bár a római korban a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti út erre haladt, település nem jött létre. A város első   »

Papos első lakói még valamikor a honfoglalás környékén telepedtek meg itt. Pesty F. egykori adatközlői szerint is első lakosai még a honfoglaláskor telepedtek itt le, azonban az itt dúló hadak, s   »

A Parádfürdői völgyet 1730-ban említették először gyógyhelyként. Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó „csevice” és a vastimsós fürdővíz, melyet 1813-tól gyógyászati célokra használnak. A parádi gyógyvíz   »

A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik.

Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket.

Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona.

A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki   »

Pásztó az évszázadok során mező- és kereskedővárosként vált ismertté. 1950 és 1983 között járási székhely volt. Jelenleg a térség kulturális és gazdasági központja. Vonzáskörzetéhez 26 település mintegy 30 ezer lakosa tartozik.   »

A község délkeleti határában lévő Szűzvár mellett keltakori földvár sáncmaradványi találhatók, ami a terület bronzkori betelepültségét bizonyítja. Az 1800-as évek végén keltakori vagy korai római korból származó ezüst-leletek kerültek elő. A   »
A település ősidők óta lakott hely. Kőkori, réz- és bronzkori emlékei a helyi és környékbeli birtokosok magángyűjteményébe kerültek, de a vidékről a Nemzeti Múzeum is gazdag leletanyagot őriz. A római kori   »
A legrégebbi okiratokban Paznan és Poznan néven találjuk. Nevét a Svábföldről beköltözött Hunt Poznan nemzetségről kapta. E nemzetség Zegi vagy Szeghy ága még a XIII. században és a XIV. század elején   »
Pécel területe, miként azt a határában talált régészeti leletek is bizonyítják, már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Első okleveles   »

Az ókori római és a kora középkori város
 
Az ókori Sopianae városának keresztény temetkezési díszei.A mecseki, mélyvölgyi barlangban 60-80 ezer évvel ezelőtti telep nyomaira bukkantak, a Makár-hegy körülbelül 6 ezer éves   »

Pécsdevecser nevét az oklevelek 1332-ben említették először (Deu)acha, de Wech(us), de Nechus, de Danaba neveken.

Neve 1332, ben a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 50 báni pápai tizedet fizetett.

A török idők végére a   »

A református templom fölötti, nyugati falurészben a 16-17. században kizárólag a nemesi rendhez tartozók laktak, községük Felsőpécsely, amely Nemespécsely néven ismert. A templomtól keletre fekvő Nagypécselyen jobbágyok laktak.

Pécsely falu 1942-ben alakult   »

Szent István király alapított itt apátságot, első apátja volt Asztrik, aki a Szent koronát hozta. 1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette   »

Kisgyőr és Pénzeskút települések egyesülésével jött létre.A települést a lótenyésztés bakonyi központjaként emlegetik, mely komoly nemzetközi hírnévre tett szert. Itt élt dr. Rumprecht Antal, a páneurópai gondolat magyarországi zászlóbontója (1926. VII.   »

Az első írásos említése a XIII. század közepétől származik.
A XVI. században a török támadások teljesen elpusztították, és évekig lakatlan településként tartották számon.
1735-ben épült, a mai is álló templom.
1972-ben kiépült a repülőtér.
 
Az   »

A Hernád partján fekvő települést 1282-ben említik először, mint a Bárca-nemzetség birtokát.

A törökök sokáig nem foglalták el, mert a Hernád természetes védvonalat képezett, de 1640-ben török hódoltság alá került a falu.   »

Története
Először 1340-ben említik, Precopa alakban. Birtokosai kezdetben a Színi és a Szalonnai családok voltak. 1526-tól a Bebekek tulajdonába került. 1562-ben a törökök felégették. A 16. századtól lakói döntően reformátusok. 1686   »

Első írásos említése 1258-ban történt. A település 1742 előtt puszta volt. Ebben az évben telepített ide hét szlovák családot Zólyomból, illetve Illésfalváról az akkori földesúr, Bohus Dániel. A szlovák telepesek sokáig   »

Pétervására és környéke ősidőktől lakott hely. Régészeti leletek sokasága igazolja, hogy letelepedtek itt az újkőkor, a késő rézkor, a bronzkor, a vaskor emberei. A honfoglalás után is hamar megtelepedett itt a   »

Története és mai élete
Az 1990-es őszi helyhatósági választásokon a falu elnyerte a közigazgatási önállóságát.
A kőkorszaktól fogva lakott hely, ezen a területen már Kr. e. 3500–2500 körül éltek emberek. A Petőházi   »

Környéke gazdag régészeti lelőhely: bronz- és vaskori leleteket, valamint 2. századbeli szarmata halomsírt tártak fel. Avar és honfoglalás kori sírokat is találtak a régészek.

A különböző népcsoportok keletről nyugat felé történő vándorlási   »

A Pilisborosjenő északnyugati határában lévő Mackó-barlang már a jégkorszakot követően menedéket adott az embernek. Az őskori leleteken kívül bronz-, római és Árpád-kori leletek is előkerültek az ásatások során. A rómaiak idejében   »

Piliscsaba területéről őskori, késő bronzkori, római-kelta és középkori leletek ismeretesek. Hajdan erre vezetett keresztül az Aquincum-ot (Óbudát) Brigetio-val (Újszőny) összekötő római hadi út.

Első írott emléke 1263-ból való, amikor a birtokosa Mois   »

A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. Itt a község helyén állt az egykori római település Ad Herculem.

Marót nevét 1138-ban említik   »

A község eredeti neve Szent Iván, németül Sankt Iwan. A török világ utáni első összeírások Szent Ivánról nem tesznek említést. Felvetések szerint a török hódoltság előtt is létezett itt település Battháza   »


Nevét I. László királyról kapta.

Valószínűleg nagyon régen lakott település, az Árpád-ház idejétől királyaink vadászni jártak a közeli erdőkbe. 1291-ben III. Endre király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon, majd a pálosok-nak ajándékozta,   »

Római tábor állt a város Szabadságliget nevű részén. A középkorban több falu is volt a mai város helyén (Kande, Királyszántó). Ezek a török hódoltság alatt elpusztultak. 1689-ben svábokat telepítettek le, akik   »

A Karasica patak völgyében fekvő pici, egyutcás település már a honfoglalás előtt is lakott hely volt.

A falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, de hamarosan újratelepült. Érdekes, hogy a török után a   »

Pócsmegyer már az Árpád-korban lakott hely. A Rosd nemzetség ősi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepel-szigetig húzódó királyi felségterület része. Pócsmegyer összetett helynevének első tagja arra utal, hogy egy "Pócs" nevű   »

Polgár az eddig feltárt és múzeumokban látható, gazdag régészeti leletek tanúbizonysága alapján igen régi település, amely már az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt.

Polgár neve először 1229-ben fordul elő írásos formában   »

Pomáz ősidőktől lakott hely volt. Újkőkori, réz- és bronzkori temetkezések nyomait is megtalálták, majd szkíta és kelta lakosok előzték meg a rómaiakat, akiknek több villája is a város területén volt. A   »

Poroszló ősi település a Tisza jobb partján. Már Anonymus is említést tesz arról, hogy Árpád honfoglaló seregei itt, a poroszlói Földvár alatt táboroztak. A község 1445-ben mezővárosi rangot kapott.
A török időkben   »

Püspökhatvan a Galga völgyét követő Aszód – Balassagyarmat vasút és közút mentén kialakult halmazos település, fésűs beépítéssel, amely a középkorban a Galga jobb partjára települt, az újabb időkben a bal parton   »

Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a   »

Első ismert okleveles említése 1257-ből származik, CALHA néven. 1461-ben már Pusztacsaládként említik. A középkor elején a Nagymartoniak birtokolják. Tipikus jobbágytelepülés, 1518-ban Pusztacsaládon és a hozzátartozó Szolgagyőrpusztán 35 lakott és 24 üres   »

1389-ben Puztawyfalu néven említik, a füzéri uradalom része volt. 1565-ben elpusztult, majd 1715-ben is; református magyarokkal népesült be újra.   »

IV. (Kun) László király (1272-1290) itt is megszállt kun asszonyaival, ezért az eredeti név Asszonyszállása. (Pusztamérges címerének motívumai ezt a kort elevenítik meg). Ekkor már lakott helynek kellett lennie, mivel temploma   »

A település első említése 13. századi, mikor IV. Béla király visszatért a tatárok által elpusztított országba, s megmaradt híveit megjutalmazta. Így kapott Detre is „örökös szállásul” földet, köztük Radványt is. Detre   »

A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A   »

Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés