Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z
A falu a 13. században a Rátót nemzetség birtoka volt. 1442-ben a cseh Giskra várat épít, s innen fosztogatja a környéket. Mátyás király 1459-ben űzte ki a huszitákat, -s mint a   »

Az I katonai felmérés térképeA település már a középkorban is létezett, de kevés ismeretünk van róla, feltehetőleg kis falu volt. Nevének Tarján része az azonos nevű magyar honfoglaló törzs nevéből származik,   »

Sándorfalvát 1879. június 12-én alapították, amikor a tiszai nagy árvíz által romba döntött Algyő lakosainak egy része itt, a törökök által elpusztított középkori falu, Sövényház(a) területén telepedett meg.

Pallavicini Sándor őrgróf az   »

A település nevének első megemlítése, még Sarang formájában 1219-ből való, majd a váradi egyházmegye évkönyvei szerint a XIII. század végén a faluban már szervezett egyház és templom volt.

Első ismert birtokosa Márton   »

Sárazsadány a Magyar Történelmi borvidék, vagy másnéven Tokaj-hegyaljai borvidék része.

Sára és Bodrogzsadány egyesítéséből jött létre 1949-ben.

 Sára
Sára (Bodrogsára) nevét 1398-ban említették először oklevélben, ekkor Debreő István-nak és fiainak birtoka volt.

1444-ben a   »

A város mai központjának, Bogárdnak az első említése 1323-ból való, földesura Bogárdi István besenyő nemes volt. Még a 14. században jelent meg egy másik (szintén besenyő) település, Tinód is, amely mára   »

A terület már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Valószínű, hogy a letelepülő magyarok közül a Nyék és a Jenő törzsbeliek vették birtokba a környéket (erre mutatnak a környékbeli puszták   »

Sárospatak már az őskorban is lakott volt. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya,   »

A legrégibb település nyomait a mai iskola és templom körüli részen találták meg. Sarród környéke az emberiség legkorábbi idején is már lakott hely volt. Széchenyi Béla gróf 1874-ben a kiszáradt Fertő   »

Sarud légifotónNevét írásban először 1261-ben említették IV. Béla király oklevelében.

1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben Sorwld és Sorousd néven említették, később pedig Saruldegyháza néven fordult elő.

1494 évben pedig az egri püspökség számadókönyveiben Sarwd   »

Már az őskorban lakott hely volt, amit neolitikus edénytöredékek, bronzeszközök és temetők leletei bizonyítanak. Földvárpuszta majornál késő bronzkori földvár maradványait tárták fel.

Kr.u.10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassania néven   »

Sásd és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, területén bronzkori hamvasztásos sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi útvonal haladt át rajta, neve Pons Sociorum volt.

A település neve már 1332-ben   »

Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Oloptulma, Ketel vezér fia, majd az Aba nemzetség birtokába került. 1110-ben Könyves Kálmán az Apuliából ideköltözött Casertai Rathold grófnak adományozta a területet.

Saturhalma   »

A falutól délre már 6000 évvel ezelőtt az újkőkorban is jelentős, gyűrű alakú földvárral megerősített település létezett, melynek gazdag leletanyaga a szombathelyi Savaria Múzeumba került. Ennek legjelentősebb darabja a Séi Vénusz   »

Első említése 1292-ben történt Sylle néven(Sőlle). Az 1300-as években épült palánkvárral védték, ám azt 1532-ben a törökök az ellenállás letörése végett felgyújtották és elfoglalták. 1689-ben szabadul fel a törökök alól.

A 19.   »

Magának a falunak a története a rómaiakig nyúlik vissza. A falu déli határában nagyméretű villagazdaságot, illetve ettől nem messze kocsitemetkezés helyét tárták fel.

A magyarság történetében eredetileg királyi birtok, ahol a fehérvári   »

A Siklóson és környékén megtalált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén mamutvadász emberek éltek ezen a tájon. A kedvezőbbé vált éghajlat hatására nyolcezer éve a mai   »

Sikonda nevét először egy 1797-es térképen említik. A mai település csak 1928 óta létezik, amikor a szénbányászati próbafúrások során melegforrást találtak.

1929-ben a Földtani Intézet a forrás vizét gyógyvíznek nyilvánította, és ásványvíz-palackozó,   »

Az első emberek megjelenésében, majd évezredekkel később a falu kialakulásában a víznek, a Sár vizének volt meghatározó szerepe. Akkor a vidék hatalmas kiterjedésű, többé-kevésbé összefüggő mocsárvilágot alkotott. Előkerültek olyan edénytöredékek, melyeket   »

Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az 1. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr)   »

A község neve szláv eredetű, jelentése: széles („široký”). A falu első írásos említése 1302-ben történt.

A község feletti 296 méter magas hegyen álló siroki várat az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette   »

A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka néven 1251-ből való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei   »

Árpád fiának, a fejedelmi méltóságot is betöltött Soltnak a nevét őrzi. Az egykori Solt-szék – amelynek 1950-ig központja volt – a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is élt. Solt fontos átkelőhely volt, melynek   »
1890 előtt

Már az Árpád-kor idején létezett ezen a helyen település (első okleveles említése 1211-ben, Zenthemreh néven), de az egykori Szentimre keletkezési éve nem ismert. Középkori templomos helységek között 1346-ban említik.   »
A várost 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az alapításra emlékeztető 1376-os évszám a város címerében is látható.
A török hódoltság idején   »
A régészeti kutatások alapján szinte biztosan állítható, hogy már a neolit kortól (i.e 3000) éltek itt emberek. Az 1970-es években folytatott ásatások feltártak a község határában római, illetve avar sírokat is.   »

A település első írásos említése 1382-ből való, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni. A vidék emberek által folyamatosan lakott, bár a török hódoltság után elnéptelenedett, ezért szerbekkel népesült be. 1740   »

A középkorban folyamatosan Vázsonykő várához, illetve a nagyvázsonyi uradalomhoz tartozott, így a 15. század végén Kinizsi Pál, majd a vázsonyi Horváth család s végül a 17. századtól a Zichy-ek birtokolták. Kinizsi   »
Vásárhely Veszprém megye délnyugati részének legjelentéjelentős történelmi hagyományokkal rendelkező települése, a középkorban: oppidum (mezőváros). Például 1488-ban Pápa után a legnagyobb összeggel, 104 forinttal járult hozzá az országos adóhoz. A település a   »

1302-ben Geste (Gezte), majd 1353-ban Gezthe alakban említik az oklevelek. 1440-ben az Örsi családnak voltak itt birtokai, az ezt követő századokban pedig több tulajdonos váltogatta egymást. A háborúban elesettek emlékét a   »

A község története az avar időkbe nyúlík vissza. Az 1940-es régészeti ásatások során a Táncsics utcában ebből a korból származó temetőre bukkantak, ahol csontokat, cserépedényeket, lószerszámokat találtak. A középkorban a mai   »

A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban   »

A község első írásos említése 1278-ban a Fejér Kódexben található. 1326-ban egy másik oklevél KWESD néven említi. A 14. században Kemény Miklós és Mihály voltak a birtokosai. 1382-ben már a Kanizsay   »

Neve Saramás alakban fordul elő először 1347-ben. E magyar helységnév a kígyóvirág, vadhagyma jelentésű sárma növényre vezethető vissza. Mivel közel fekszik a kulcsfontosságú kanizsai várhoz, sokat szenvedett a hódoltság éveiben; többször   »

A településről 1730 körül Bél Mátyás írja: „dombok veszik körül, de van sík napsütéses rétje is, ahol jó széna terem, főleg a déli részeken. Itt vannak a bőven termő szántóföldek is.”   »

A "névadó" a 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó, melynek átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték   »

A sümegi várhegy.A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum. A római korban   »

A mai település környéke már az őskorban is lakott volt. A számos régészeti lelőhelyről többek közt bronzkori, germán, avar- és honfoglalás-kori sírok, és település-maradványok kerültek elő.

1279-ből való oklevél említi először a   »

Szabadkígyós (Kígyós) és környéke már a Honfoglalás után is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1398-ban említették először Kégyós néven.

Az egykor Zaránd vármegyéhez tartozó települést 1512-ben csatolták Békés vármegyéhez.

Kígyós a török időkben   »

Szabadszállás ősi kun település volt. Első említése 1279-ből való. A 15. századtól hívják Szabadszállásnak.

A 17. században kezdőtek meg a betelepítések, ennek ellenére Szabadszállás továbbra is kun község maradt. 1820-ban kapta mezővárosi   »

Szabolcs, a magyarság egyik legrégebbi települése, a Tisza mellett

A falu lakó- és gazdasági épületei a 19. század végéig túlnyomórészt ártéri agyagból, földből és vályogtéglából készültek, tetőfedőként nádat használtak az akkor még   »

A Szada név finnugor nyelvből származik és valaminek a száját, bejáratát jelenti. Gödöllő felől nézve a település pont egy völgy bejáratánál van. A település határában ered a Rákos-patak. Az első írásos   »

A Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve fekszik Szajol község. Szajol már az őskorban a Körös kultúra időszakában lakott hely volt. A Felső-földön cölöpszerkezetes patics falú házat tártak fel.

Szajol neve   »

A település a honfoglalás idején jött létre, évszázadokon át apró falu volt. 1015-ben említették először Zaka néven. Az 1300-as évek elején már temploma is volt.

Az 1565-ös török adójegyzék szerint két részből   »

A település Szalk és Szentmárton (Lovász,-földe) összeolvadásából alakult ki.

 Szalk
Szalk nevét az oklevelek 1317-ben említik először, ekkor Solk alakban írják, s a Szalki nemesek birtokolták.

1317-1318-ban az örökös nélkül elhalt Szalki András   »

A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század   »

A település környéke már a kőkorszakban is lakott volt, de első írásos említésével csak a XIII. század első felében keletkezett oklevelekben találkozunk.

A községről a középkori dokumentumokban először Zaas, Zaz vagy Zaass   »

Szatmárcseke (Cseke) neve az oklevelekben 1181-ben tűnik fel először, ekkor már virágzó község, saját egyházzal.

1344-ben Nagy Lajos király új adományt adott rá a Kölcseyeknek. A Kölcseyek, melyek Szatmár vármegye egyik ősrégi   »

Szatymaz és környéke a kora bronzkortól (Kr. e. 2500-1700) kezdve lakott vidék volt, amelyről a bronzkori, az avarkori, a honfoglalás idejéből származó, az Árpád-kori és újkori települések nyomairól árulkodó régészeti leletek   »

Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítéka a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A környék i. e. 1300 körül elnéptelenedett, majd az urnamezős kultúra népe   »

Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a csont- és kőkor emberei telepedtek volt meg, a Danda-Szemetjén és a Dögtér mellett a bronzkor lakói, a Kőhegyén   »

A kezdetektől 1686-ig
Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciat, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan   »

Mintegy 7 ezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű Zástyi apátság alapítólevele, amely szerint Péter comes az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb   »

1819-ben Magda Pál írja: "a zsadányi és szegi borok legfüszeresebbeknek tartatnak a hegyaljai borok közt".   »

Első említése 1332-ből ismert Zeegh alakban, ekkor már a Szeri Pósa család birtoka. A 'szeg' a sarokra, szegletre utal (akárcsak Szegednél): a település középkori magja ugyanis egy, a Tisza árterébe nyúló   »

A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évszázad) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja   »

Szekszárdot 1015-ben említik először. Neve egyes feltevések szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) 1061-ben   »

A település első okleveles említése 1270-ből származik. Ekkor még két különálló falu volt amit 1950-ben egyesítettek. Kezdetben Magyarszeleste és Németszeleste, majd a XVI. századtól már Felső-, és Alsószeleste néven emlegetik.

1318-ban a   »

Története
Németek alapították a községet. A különálló, de közigazgatásilag a faluhoz tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja. A váci püspökség ősi birtoka volt a környék, amit valószínűleg még Szent István adományozott   »
A 16. századi oklevelek Zana, illetve Zenna néven is említik, a kaposvári vár tartozékaként. 1715 körül a terület az Esterházy család birtokába került. A reformáció terjedésével a falu lakosai először evangélikusok   »

Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár. Áprily Lajos így eleveníti   »

A honfoglalás előtt
A térség az újkőkor óta lakott hely. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szomszédos Szegvár-Tűzkövesi feltárási területen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte   »

Forrásmunkákból megállapítható, hogy Szentgotthárd már az ősidőkben is lakott hely volt, felszíne, éghajlata, növényzete, talaja biztosította a megélhetést az ősközösségben élő emberek számára is. A kő-, réz-, bronzkorból nincsenek leletek.

 A ciszterciek   »

Első okleveles említése 1326-ból származik, neve után ítélve már egyháza is volt. 2000-ben, nemzetközi zsűri megítélése alapján Európai falu-felújítási különdíjban részesült.   »
A község 1952-ben jött létre Lászlófalva néven Kecskemétnek Alsószentkirály és Felsőszentkirály nevű külső részeiből.
1987 óta Szentkirály a település neve.   »

A pannon és kelta népek temetkezési kultúráját őrizte meg 72 sír, mely a strandfürdő építését megelőző ásatások során felszínre került. Az Árpád-korból eredeztethető település (első okleveles említése: 1235. S. Laurency de   »

A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten rézkori leleteket tártak fel.

Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig   »
Szigetcsép határa már a rézkorban is lakott volt. A rézkori leletek mellett jelentős a község északi határában feltárt kora vaskori temető.

A község első okleveles említését "Cséptelek" néven 1283-től ismerjük. Korábban "Chepteluk"   »

A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a XIX. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a ráckevei   »

A Duna szabályozása előtt a terület gyakran volt vízzel elborítva, így a település csak a szentendrei sziget közepe felé, a kiemelkedő homokdombokon alakulhatott ki. Elég elzárt terület a közlekedés szempontjából az   »

Szigetszentmiklós több, mint 700 éves település, 1986. január 1. óta város.

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen   »

A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely. Kelta, római, majd avar uralom után a környék Botond törzse alá kerül.

A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből   »

Régészeti leletek szerint már a kőkorban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A XII. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt   »

Szilvásszentmárton nevét 13321337 között említették először a pápai tizedjegyzékben.

1496-ban Belchyzentmarton néven írták.

1554-ben a török kincstári adólajstromban is említették nevét Szilvás-Szent-Márton néven.

A településnek az 1910-es adatok szerint 365 lakosa volt.

A Zselicség falvai   »

Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szarmaták   »

1219-ben a johannita lovagoknak volt itt rendháza, amely a tatárjáráskor elpusztult, de később helyreállították. 1274-ben Umbertus Péter volt az itteni lovagok főnöke, aki egyúttal a tolmácsi és szomolyai rendházak élén is   »

Több, mint 4000 lakosú község Pest megye északi részén, Budapesttől 30 km-re.

Sződliget eredetileg Sződ községhez tartozott és már a történeti fejlődés során igen korán emberi szálláshelyként tartották számon. Ezt bizonyítja a   »

Szokolya és környéke ősidők óta lakott hely volt, melyet a község határában található két földvár fennmaradt maradványai is bizonyítanak:

Az egyik a Pap-hegy gerincén, a másik a Királyrét feletti Várhegy-en található.

A hagyományok   »

Újkőkori csonteszközök Szandaszőlősről.
Újkőkori hálónehezékek Szandaszőlősről, Szajolról, Törökszentmiklósról. A késő paleolitikumtól a neolitikumig
A terület a paleolitikumtól kezdve lakott volt. Az első ismert telepesek facölöpökre fektetett állatbőrökből készült, illetve náddal borított   »

A város ókori története (Savaria)
 
Az Isis templom romjai SzombathelyenSzombathely területe ősidők óta lakott, amelyet az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. A város területének a Pannónián átvezető fő kereskedelmi   »

A település nevének első része az itt található hegyek közötti szurdokszerű völgyből ered, mivel a község ennek a szurdoknak a bejáratánál fekszik. A “püspöki” az egykori tulajdonost jelöli, ugyanis a falu   »
Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés