Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z

Tab neve személynévből keletkezett magyar névadással. A német Theobald személynévből alakult rövidüléses változatokkal. A település első említését egy 1211-ben kelt oklevélből ismerjük villa Thob elnevezéssel. A helységet 1320-ban a Szent Péter   »

Táborfalva új falu, a történeti időkben ilyen nevű település nem létezett. 1870-ben 394-en lakták a mai településterületen lévő tanyákat. 1875-ben a birtokos Várady Gáborné katonai célokra eladta a mai Táborfalva nyugati   »

Hírnevét az ország legnagyobb méretű római kori szabadtéri múzeumának, Gorsiumnak köszönheti. A Sárvíz menti homokos síkság kétezer év kultúráját őrzi. Határában 46 régészeti lelőhelyet regisztrálnak. A legjelentősebb ezek közül a belterülettől   »

A környező településeken előkerült gazdag leletek tanúsága szerint a terület már az őskor óta lakott volt. A rómaiak korában a birodalom határaként a térség nagy jelentősséggel bírt katonai-védelmi szempontból. A Duna   »

Árpád unokájának, Taksony fejedelemnek (931-973) a birtoka volt, akit állítólag itt temettek el, s később I. András bátyját, Leventét is.

Terra Toxun alakban 1281-ben említik. 1283-ban a Nyulak-szigeti (Margit-sziget) apácák kapták meg.

A   »

A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia   »
Tamási nagy történelmi múltú település. E vidék már az őskorban is (bronz- és vaskor) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. A régészeti leletek tanusága alapján a rómaiak korában uradalmi központ jellegű település   »

A község területe, a régészeti leletek tanúsága szerint, a bronzkortól lakott. A honfoglalás óta az Árpád-kori Bicske (Bikchely) nemzetség ősi fészke. Az első írásos adat 1250-ből ismert. A török idők alatt   »

Legkorábbi leletek az új kőkorból ( Kr. e. 4500-4000) származnak. Régészeti kutatások igazolják, hogy a falu a kora Árpád-korban is lakott volt, a tatárjárás idején elpusztult, majd a XIII. század végén   »

A település az őskor óta lakott hely, melyet a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. (Eredetije a Nemzeti Múzeumban, másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban látható.)   »

Legrégebbi településnyomát az i. e. 5500-4500 közötti Starcevo-Kőrös kultúrához tartozó újkőkori ház maradványait tárták fel 1987-ben a Templomudvarban. Egy késő vaskori temetőt a tártak fel a régi téglagyár közelében.

A rómaiak által   »

A Nyugati-Mátra peremén, a Zagyva völgyében fekvő csevicéiről híres község. A csevice-források a Csevice-patak mentén fakadnak, az Ágasvárra vezető turistaút mentén.

A falu első írásos említése 1256-ból származik. Ekkor a Rátóti nemzetség   »

Tarcal története összefonódott Tokajjal. Az államalapítás óta kisebb megszakításokkal Tarcal királyi birtok volt. 1096-ban Kálmán király tarcali birtokán tartott zsinaton a futárszolgálatra vonatkozó törvényt hoz.

1110-ben országgyűlést tartanak Tarcalon. 1398-ban Zsigmond király   »

Első írásos említése 1217-ben történt Turdos alakban. Egyrészben a Karakó vár faluja volt, melyet Imre király 1204-ben az esztergomi káptalannak adományozott márványfejtésre, de II. Endre elvette a káptalantól, s (Katapán nb.)   »

A település és környéke már a rómaiak idején is lakott, volt amit a nagyszámú e-korból származó itt talált lelet is bizonyít.

A 13. században, II. Endre idején említik először. 1426-ban a tatai   »

Tarnaméra jelenlegi nevét csak az utóbbi évszázad óta viseli.

A régészeti kutatások alapján feltételezhető, hogy a Tarna-patak partja (Tarnaméra) már a bronzkor óta lakott település volt. A község első írásos említése 1334-ben   »

Tarpa' nevét 1299-ben említették először egy oklevélben Turpa néven, majd 1321-ben Thorpa, 1332-ben Corpa, Torpa -ként írták. Ekkor már állt Szent Andrásról elnevezett temploma. A XIII. század-ban már népes község birtokosa   »

Első írásos említése: 1325 körül: Tas. Nevét vsz. Árpád fejedelem egyik unokájáról kapta, akinek itt lehetett egyik szállása. Területe az Árpád-korban Fejér, majd Solt vármegyéhez tartozott. A XIII. század végén a   »

A természet-földrajzi adottságoknak köszönhetően e vidéken már az őskorban is élt ember. A község területén kőeszközök, kőbalta, fenőkő kerültek elő. Rézkori edények és cserepek töredékei, a későbronzkori urnasíros kultúrához tartozó edénytöredékek   »

Az őskori és ókori alapítók
Tata ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják. Az évezredek során a kedvező létfeltételek, a hévforrások mindig a környékre   »

Tatabánya területe már az ősidők óta lakott. Számos lelet bizonyítja, hogy területén a kőkorszak óta folyamatosan élnek emberek. Az ide érkező első magyar honfoglalók már számos, különböző etnikumú törzset találtak a   »

Tatárszentgyörgy (Zádog) Árpád-kori település. Nevét 1295-1296 között már emlíette oklevél Zodok (Zádog) néven, mikor idevaló nemesek Zajcsföld birtoklásáról tanúskodtak.

1385-ben Esső közelében, tőle délkeletre Örkény és Peszér között délen említették a pusztatemplomos   »

Téglás környékén az emberi élet első tárgyi emlékei i.e. 2000. körüli időszakból, a rézkorból származnak. A település első írásos említése viszont csak egy 1312-ben kiállított pápai tizedjegyzékben történt meg. A város   »

A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István király egyházpolitikájának köszönhető. 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; 1397-ben az esztergomi érseké volt, 1455-től Garai nádoré lett, 1516-ban   »

1270-ben említik először, mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén   »

Tengelicen már a bronz, és vaskortól éltek emberek. Ezt bizonyítják a különböző korokból feltárt leletek (például bronz nyílhegy Felső-Tengelicen, bronzserpenyő Tengelicről). A Falu határában honfoglalás kori sírokat tártak fel. A római   »

Története és mai élete
Első okleveles említése IV. Béla adományleveléből, 1269-ből származik.
a település 1643 és 1646 között teljesen elnéptelenedett
1786-ban már 2063 lakosa volt Tétnek. Győr után a legnagyobb lélekszámú település a   »

Története
 Ókor
Tevel és környékének első fontosabb régészeti leletei az újkőkorból (neolitikum) származnak: ezek egy ismeretlen földművelő nép sírjai ill. edénytöredékei. Tolna megye ezen időszakáról úttörő kutatásokat Wosinsky Mór szekszárdi apát   »

Bronzkori leletek tanúsága szerint a Kácsi-patak völgye már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. Nagyon szép lószerszámot találtak itt, kelta eredetű motívumokkal. A környéken található kaptárkövek, kelta temetkezési helyként   »

Régészeti leletek tanúskodnak a vaskori és bronzkori helyben lakókról, de voltak itt római telepesek is, akiknek itt volt vízi átkelőhelye a Balatonon.

 A Tihanyi Apátság temploma és altemploma
 
A tihanyi apátsági templom   »

Tinnye és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Területén római, honfoglaláskori, Árpád-kori és török időkből származó leleteket találtak.

Első okleveles említése: 1274-ben, ekkor Tinnyei Miklós birtoka.

A tatárjárás után a település   »

A mai Magyarország területén három Bábolna ismert (Bihar, Borsod, Komárom vm.) Mindhárom a Koppány (Katapán) nemzetségbeli Bábolnai család birtoka volt, így az adatok szétválasztása nehéz, olykor önkényes. Tiszabábolna (korábban Mezőbábolna) első   »

Tiszabecs – személynév eredetű helységnév. A község 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor birtokainak határjárása során. 1364-ben castrumként emlegetik, ami királyi vár létezésére utal. Mivel fontos helyen feküdt a királyság sokáig   »

Az Árpád-kori település neve a Csege, honfoglalás kori magas tisztséget betöltő személynévből alakult ki. A település kedvező földrajzi fekvése miatt már a korai középkorban fontos tiszai átkelőhely volt, a 15. században   »

A község területén talált régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a Kr.e. IV. évezredben a neolitkorban is megélhetést nyújtott őseinknek. Bizonyára az ezt követő korok emberei ismegtelepedtek a dadai földön, de   »

Derzs már a Honfoglalás után nemsokkal benépesült. Első ismert birtokosai a Tomaj nemzetség tagjai voltak, majd a 14. században rajtuk kívül még a Szalók nemzetség, a Derzsyek, a Losonczy, Kun és   »

A város területe feltehetően már sok ezer év óta árvízmentes, már az újkőkortól kezdve kimutathatók az ember megtelepedésének nyomai.

Az első írásos adat a településről 1467-ből származik. A Thyzafeudwar-ként említett falut és   »

A város területe feltehetően már sok ezer év óta árvízmentes, már az újkőkortól kezdve kimutathatók az ember megtelepedésének nyomai.

Az első írásos adat a településről 1467-ből származik. A Thyzafeudwar-ként említett falut és   »

A legelső források 1294-ben tesznek említést Fyred Villaról, mint a nagyváradi püspök halászfalujáról. A középkor viharos időszakai után Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek.

1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok   »

A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A település növekedése és faluvá szerveződése az ezt követő időszakban (a 11., 12., 13. század) indul   »

Első írásos említésekor a garamszentbenedeki apátság 1075-ös alapítólevelében szerepel villa Kurth néven.

A középkor folyamán végig királyi birtok volt, Külső-Szolnok vármegye részeként.

A XV. században a Vezsenyi család, illetve Kinizsi Pál birtokolták a   »

A régészeti leletek tanúsága szerint a magyarok már a honfoglalás korában megszállták Tiszaörs környékét, s ott tartósan meg is telepedtek. Az itt letelepedett honfoglalók szórványos és kevert szláv, avar és bolgár   »

A község területén és környékén feltárt leletek azt bitonyítják, hogy a Tisza partján az emberek már az őskorban letelepedtek. A kőkorban és az azt követő rézkorban is éltek itt emberek. Az   »
A település első okleveles említése 1484-ből származik, azonban a 16. században elnéptelenedett. 1746-ban szerbeket telepítettek ide, de miután 1783-ban Szeged megvásárolta a területet a szerbek áttelepültek Újszentivánra, Tiszaszigetre, illetve akkori nevén   »

A község eredete régi időkre nyúlik vissza. Említik a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1075-ben).

1329 előtt az örökös nélkül elhalt Simon és Adorján birtoka volt, melyet Károly Róbert király Kátai Péter fiának Szunyog   »

Tiszaújváros a szocialista iparosításnak köszönheti létét. A várost 1955. szeptember 9-én kezdték el építeni Tiszaszederkény falu közelében (maga a város is a Tiszaszederkény nevet használta 1970-ig; maga a volt Tiszaszederkény falu   »

Valószínűleg már a rézkorban és a szarmata korban is emberek által lakott terület volt. Az 1952-ben végzett ásatásokon avar kori edénytöredékek, és különböző eszközök kerültek elő, pl.: horog, nyílhegy, kés, csákány.

A   »

Valószínűleg már a rézkorban és a szarmata korban is emberek által lakott terület volt. Az 1952-ben végzett ásatásokon avar kori edénytöredékek, és különböző eszközök kerültek elő, pl.: horog, nyílhegy, kés, csákány.

A   »

A város helyén két település állt egykor, Tiszabűd (korábban Bűd) és Bűdszentmihály (korábban Szentmihály). A Bűd elnevezés török eredetű, honfoglaláskori.

Bűd a tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a XVI.   »

Tivadar nevének első említése a pápai tizedjegyzékben, 1333-ban tűnik fel először.

A XIV. században már virágzó település, a Gulácsi család tulajdonában.

1428-ban a Petneházi-, 1435-ben a Jármi család is birtokos a településen.

1551-ben királyi   »

Tóalmás első okleveles említése – Almas néven – 1406-ból származik, akkor a jánoshidai premontrei apátság birtokai közé tartozott. A település gyakran változó urai között található többek között Zsigmond király, aki feleségének,   »
A település és környéke az itt talált leletek szerint már a római korban is lakott hely volt. A Tök melletti Rossz tónál még ma is látható az a kétlyukú rómaiak által   »

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult.   »

Környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén bronzkori, római és honfoglaláskori leletek kerültek elő. Itt találták meg a későrómai korból származó, 120x140 méter területű, 1,5 m falátmérőjű, 11 kerek toronnyal   »

Tokodaltáró története 1992-ig összefonódik Tokod történetével, mivel annak egy településrésze volt. 1992-ben vált külön Tokodtól, s lett önálló község.

Tokod és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén bronzkori, és sok római   »

Története
Első okleveles említése 1237-ből származik (Tucurch). Nevének eredete homályba vész, valószínűleg egy sitkei családról kapta, amelynek itt voltak birtokai. A család neve Tucurch volt. Első ismert birtokosai a Sitkeyek voltak,   »

Tolcsva és környéke az őskőkortól kezdve lakott volt, amit az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. A Várhegy nevű határrész arra utal, hogy ott vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai   »

A terület már a római korban is lakott volt. A honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye volt a területen, I. Istváné is; később is a trónörökösök birtoka volt, egészen   »

1937-ben jött létre Kerkaszentmiklós és Lendvaújfalu egyesítésével.

1381-ben Tornyzenthmyklos néven említik. A XIV. század végétől a XVIII. század elejéig - kisebb megszakításokkal - földesúri bíróság székhelye is volt.

A két világháború között a   »

A honfoglalásig

A település területén az 1. század előtt kelta avariszkok éltek, akiket a rómaiak váltottak fel. A telep (kasztrum) fejlődése a 2.-3. században, Pannónia útjainak kiépítésével indul meg. A 4.   »

Területét ősidők óta változatos népcsoportok lakták, akiknek megtelepedésében meghatározó szerepet játszottak a Tisza és mellékágai, a mocsaras ártéri részek. A város és környékének több pontjáról gyűjtöttek az újkőkori alföldi vonaldíszes kultúrára   »

Már az őskorban is lakott volt kedvező fekvése miatt, mivel árvíz esetén is megmaradtak a lakóházak.

"Tószeg magyar falu, Pest-Solt vmegyében, egy dombon, közel a Tiszához, s ut. post. Szolnokhoz délre 1   »

Pribina és Kocel korából a régészek telepet találtak a Szentmihályi-dűlőben. Első írásos említése 1370-ből való (Zeredahel,Zerdahel),1697-ben Tott Szerdahel, 1790-ben olvashatjuk jelenlegi nevével. A tót előnév a horvát és szláv nyelv eredetét   »

A település két község, Tunyog és Matolcs egyesüléséből keletkezett. A két település 1950-ben egyesült, azonban 1957-ben különváltak, majd 1961-ben ismét egyesültek.

A Tunyog név 1335-ben tűnik fel először és a szláv Thunugh   »

A település nevének első említése 1142-ből való, Túr néven, majd 1181-ből származik a következő írott adat. Az Istvándi nevet birtokosáról, a Kölcsei nemzetség egyik tagjáról kapta. Ekkor a cégényi monostor területéhez   »

A város neve két részből tevődik össze. A Túr a Hortobágy-Berettyó folyó régi neve, a Keve pedig ősi magyar személynév. A város belterülete vélhetően ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel.   »

Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés