Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z

Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg   »

Váchartyán és környéke ősidők óta lakott hely, amit az itteni Várhegyen talált bronzkori leletek is bizonyítanak.

A település már az Árpád-korban lakott hely volt. Nevét már 1276-ban említette oklevél Harquiian, ekkor a   »

Vaja nevét az oklevelekben 1272-ben említik először, IV. Béla király birtokadományozásakor. 1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település. 1370-körül Vay László váradi püspök a tulajdonosa. A család címerét   »

A település és környéke már ősidők óta lakott hely: A falu melletti Kisvajta-dűlőben bronzkori, a főút körül a kelta "kocsitemetkezés", a Kisbasaréti-dűlőben római kor leletei kerültek felszínre.

A települést az oklevelekben 1324-ben   »

Vál története a csiszolt kőkorszakig nyúlik vissza, az itt talált régészeti leletek alapján már ekkor lakott hely lehetett.

A megye területe a hagyományok szerint az Árpád családbeliek birtoka volt a honfoglalás után.   »

Valkonya neve a szláv Volkona személynévből alakult, amely a régebbi Vlkonja – vlk szóból ered, jelentése farkas. Első említése 1019-ből száramzik, amikor egy okirat a zalavári apátság dézsmafizetési helyeként említi. Falunévként   »

Vállus első említése 1121-ből való, amikor a almádi monostor kapta meg a királytól kegyes ajándékként. 1359-ben Ujlaki Miklós herceghez került a település, majd 1525-től a Sárkány család lett az új birtokos.   »

A község mai nevének kialakulása a XIII. századtól: VARELLY, VARALLA, VÁRALLYA, VÁRALJA, német nevén VÁRALLA, VÁROLĒ, WAROLI.

A 968 főt számláló Váralja nevét a község határában álló Várfő-hegyről, más néven Török-dombról kapta,   »

 
A falu melletti „üdülőfalu”Várgesztest, a falut az első írott forrás 1009-ben, majd 1331-ben Geztes, 1332: Kezthes, Gezthes, Geztus neveken szerepel az irott forrásokban. Sorsa többnyire osztozott a fölötte magasodó Gesztes váráéval.

A   »

Várong határának egy része a két háború között megtartott Hunyadi-birtokok parcellázása következtében átnyúlt Somogyba is. A XVIII. század elejétől ismert olyan adat is, amely a falut Somogy megyébe helyezi. A Várong   »

Vásárosnamény négy szomszédos falu: Vásárosnamény, Vitka, valamint két faluból (Gergelyi és Ugornya) 1936-ban Gergelyiugornya néven kialakult településből vált várossá 1979-ben.

A település és környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta   »

Ókor
A rómaiak jelenlétének bizonyítéka az általuk emelt kőgát – a 8-as számúfőút mellett Öskü irányában – és Székesfehérvár irányában, Inota határában a két helyreállított halomsír. A kőemlékek a vár kőtárában   »

Vásárosnamény négy szomszédos falu: Vásárosnamény, Vitka, valamint két faluból (Gergelyi és Ugornya) 1936-ban Gergelyiugornya néven kialakult településből vált várossá 1979-ben.

A település és környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta   »

Története
1283-ban Scechun néven említik először. Már a római korban lakott hely volt, határában a mai 87-es út vonalában haladt a Savariát Sopianaeval összekötő római út. Területén a középkorban kisebb erősség   »

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai város területén már a kőkorszak óta élnek emberek. A Vasi Hegyhát szélén fekvő, Rába árterületéből kiemelkedő terasz a kezdetektől fogva alkalmas hely volt az   »

Vázsnok és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, az itt talált bronzkori temető leletei szerint, de kelta, római kori emlékek is napvilágra kerültek itt.

Nevét 1332-ben említette először oklevél Wasnuk   »

A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy.

 
A hősök kapujaItt egy, az i. e. 13-11. század   »

Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított a Savaria és Aquincum között futó hadiúton. A középkorban valószínűleg   »

A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia   »

Verőce és környéke már az őskorban is lakott hely volt. Területén őskorból és a római korból származó leletek kerültek elő. Verőcén a Duna parton még ma is állnak egy római őrtorony   »

Verpelét környéke már a honfoglalás előtt is lakott volt. A régészek bronzkori, kelta és szkíta leleteket is feltártak. Első okleveles említése 1252-ből származik. A 14. században a siroki várhoz tartozott, és   »

Verseg (Versend) Árpád-kori település. Nevét 1290-ben említette először oklevél Wrsegh néven, idevaló nemesekkel kapcsolatban, akik Budán szőlőt birtokoltak.

1335-ben Wrseg, Wrsegh, 1386-banWersegd néven írták. A falu Szent Miklós tiszteletére építtetett templom köré   »

 Vértesboglárt és környékét már a rómaiak is lakták, amit az itt talált római korból származó leletek, s a települést átszelő római út nyomai is bizonyítanak.

Boglár (Al- és Felboglár) nevét az oklevelek   »

A település már a római korban is lakott hely volt. Környékén gyakran találtak római kori leleteket. Találtak itt a múlt sz. elején un. FŰTŐPINCÉKET, melyeket a rómaiak a házaik fűtésére alkalmaztak.

Első   »

Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc megtalálta az első csonttöredékeket, illetve eszközöket,   »

A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál   »

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. Megélhetési   »

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori   »

A kis Árpád-kori település Villánykövesd (Kövesd) nevét az oklevelek 1290-ben említették először Kuestd néven, 1291-ben Kuesd, 1352-ben Kwesdnéven írták nevét.

Kövesd Lőrinc nádor fia Kemény birtoka volt.

1290-ből való oklevél említi a kövesdieket,   »

A magyarok bejövetele előtt
Gazdag régészeti lelőhely: neolitikus, rézkori és bronzkori telepek; bronzkori temető; római kori lelőhely. A rómaiaknak hat őrtoronnyal védett katonai tábora volt a Sibrik-dombon, a Pone Navata, a   »

Első írásos említése 1279-ben Vysonta alakban egy oklevélben.Az 1960-as években Visonta nevéhez új jelentős esemény kapcsolódott a hőerőmű, és a külfejtéses bányászkodás.E két nagy üzem odatelepítése alaposan megváltoztatta a község képét,   »

A község neve először 1229-ben Wysch alakban fordult elő, a székesfehérvári káptalan birtokaként. Az 1332-37. Évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt. 1348-ban a Gordovai Fancs család birtokolta, 1536-ban újra a   »

1350-től 1536-ig a Kanizsai család tulajdona volt.
1683-tól az Eszterházyak vették birtokba.
1876-ban beindult a vasúti forgalom.   »

A Balatonhoz közelebb eső Vonyarc településrész történetileg jóval megelőzi Vashegyet. Első említése 1335-ből való már mint anyaszentegyház. Ekkori birtokosai a Karmacsi család.

1573-ban a török megrohanta a települést, és felgyújtotta. Az 1580-as   »

Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés