Akciók elsőkézből



Kiemelt partnerek

Masszázs Budapesten,Masszőr Újpesten,Demeter masszázs

Települések

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T V Z

Története
Régészeti leletek tanulsága szerint Zagyvarékas területe igen régen lakott hely. Kevés ásatás folyt ezen a részen, ám e ritka alkalmak során rábukkantak egy i.e. 3000 körüli rézkori telepnyomra. Az i.   »

Már a bronzkorban lakott település. Az 1970-es években történt az ún. Sósdomb feltárása,amely a mai falu szélétől 200 méterre helyezkedett el, a Kossuth utca folytatásában.

A község neve először egy 1299-es oklevélben   »

A településről az első írásos adatok a 14-15. század-ból valók. A 14. század-ban a nádori bíróság e településen tartott törvényszéket Ung, Bereg, Ugocsa és vármegyék számára.

A 15. század-ból ismerjük földesura, Agócsi   »

Zalaapáti első említése egy hamisított oklevélen 1024-ből való, amelyen az apátság megszerezte a települést. Első hiteles említése 1273-as, amikor a helyi apátság a zalavári bencés apátság birtokában volt. A középkorban komolyabb   »

Első említése 1121-1420-ban: Byr, 1792-ben: Zalabér. A Bér személynév, míg a Zala a folyó közelségére utal. A település a megye északkeleti részén a Zala folyó kanyarulatában fekszik, lakóinak száma 786 fő.   »

Kellemes, szélsőségektől mentes éghajlata, a dombokat borító erdők, bőséges vízhálózata jó megélhetést biztosított már a halászó-vadászó őseinknek is. A falu határában talált kőbalta arra enged következtetni, hogy más az őskorban is   »

Zalaegerszeg két folyó összefolyásánál található, halakban, vadakban gazdag vidék volt. Talán ennek köszönhető, hogy már az i. e. 7. évezredben, a felső paleolitikumban található itt település, amely egész Zala megyében az   »

A település első említése 1254-ből való Korus néven. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide.

1430-ban épült meg temploma az akkor   »

Történelmileg a két települést külön kell vizsgálni, jóllehet több időszakban összefonódott sorsuk. Külön fejezetet érdemel a kiskomáromi vár is, amelynek fontos szerepe volt a török kori történelemben.

 Komárváros
A Komár név szláv   »

A kelta időkből származó leletek egy település kezdeményt mutatnak itt, ám nincs bizonyíték, hogy állandó település létesült volna itt.

A rómaiak idejében Zalalövő hamar fontos településsé alakult az itt húzódó Borostyánút és   »


A településhez tartozó Csáfordon jelentős rézkori leleteket találtak. A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások során kelta leletekre bukkantak, ám valószínűleg állandó kelta település nem volt itt.

A római időkből sok lelet származik   »

Nevét Keresztelő Szent Jánosról, a falu templomának védőszentjéről kapta. Az Iván feltehetőleg a János név délszláv változata, vagy a latin Johannes név hangtani változásokkal létrejött változata.

Első írásos említése 1335-ből való, azonban   »

Története
Nevét Szent László királyról kapta.

1977-ben hozzácsatolták a szomszédos Gyülevész községet.

A magyarországi Szentlászló nevű települések létrehozták a Szentlászló Szövetséget.

2002. június 8-án Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozójára került sor a közép-zalai   »

A falu területén már a vaskorban megtelepedett az ember, de a legkiemelkedőbb régészeti kultúra a részben már feltárt, egyedülállóan gazdag avar temető. A település első okleveles említését 1082-ből ismerjük.

1997-ig Zamárdi része   »

A település kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a 13. századból maradtak fenn először. Első írásos említése Zebeguen-ként 1295-ből származik. Adatok utalnak arra, hogy a zebegényi Malom-patak völgyében már 1251-ben bencés zárda állott.   »

Története, amely több mint 900 évre tekint vissza, leginkább a ciszterciek apátságához fűződik.

Zirc 1659-ben az alsó-ausztriai lilienfeldi apátság kezébe került nyolcezer forint zálogösszeg lefizetése fejében, de első apátját, Újfalussy Mártont a   »

Már a pattintott kőkorban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről, így az itt feltárt kelta postakocsi maradványai, melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek   »

Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő-bronzkori és Honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.

A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.

A Török hódoltság után a környék királyi   »

Heti gasztronómiai ajánlatunk
Vadászcsárda Zalacsány

Heti szállásajánlatunk
Art Hotel Zalakaros

Aktuális időjárás
Időjárás előrejelzés